Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Záborszky Miklós: Gánt

hogy a rosszabb minőségű szántóföldek túlnyomórészt a parasztok kezén maradtak, de az erdőből is kiszorultak. A jobbágyok száma 1846-ig alig változott.

54 A lakosság legnagyobb része a mezőgazdaságból élt.

55 A földterület adatait csak 1909-ig követjük. A következő, 1935-Ös felmérésben Vérteskozma adatai is szerepelnek.

56 A földterület adatai (kat. holdakban): Év Szántó Rét Legelő Erdő Szőlő Kert Egyéb össz. 1869 582 66 77 4237 129 — 144 5144 1895 606 69 385 3867 85 11 52 5104 1909 618 67 376 3920 30 13 66 5090 A művelési ágak 40 év alatt gyakorlatilag nem változtak. A szántóföldek zöme 1909-ben 5—6. osztályú volt (386 kh), és a legjobb is csak 3. osztályú föld volt (67 kh). Szembeötlő a szőlő állandó fogyása, melynek oka itt is a filoxéra pusztítása volt. 1883-ban 4283 kat. hold a Merán nagybirtokhoz tartozott. Ebből 3890 kat. hold erdő és 69 kat. hold a szántóföld. Az erdő teljesen az uradalomé volt. 1897-ben mindössze 21 kat. hold erdő volt az úrbéreseké, és 8 kat. hold a zselléreké.

57 Az 1860. évi birtokkönyv szerint sokkal több volt a rét és kevesebb a szántó. Valószínű, hogy a rétek egy részét a gazdák felszántották. A község külső képe 1860-ban már hasonlított a maihoz. Az országút két oldalán szalagtelkes házak álltak. Ettől északra a községi erdő következett, melyet a hatalmas urasági erdő követett. Ekkor az erdő nagyobb része Kápolnához tartozott. A templom mögött terült el a Trittplatz.

58 Az egykori 1/2 telkes gazdák földjeiket megtartották, de a szegényebb 1/4 telkes gazdák földvagyona elveszett.

59 Sok volt a 8—10 holdas gazda.

60 Az állattenyésztésnek ekkoriban nincs jelentősége a faluban.

61 1863-ban 38 házas zsellér mellett 70 teljesen birtoktalan család is volt. Gánton 1910-ben 5 cseléd és 70 mezőgazdasági munkás élt a faluban.

62 A nincstelenek száma 40 év alatt alig csökkent. Egyedüli munkalehetőség az erdőirtás, szén- és mészégetés volt. 1869-ben 2 szeszgyár és 1 kőbánya is működött itt. 1910-ben a keresők 11%-át foglalkoztatták az iparban.

63 1869-ig kőből vagy téglából 23 ház épült, vertfalból 78 ház készült. 1920-ban 3 kő- vagy tégla- és 145 kő- vagy téglaalapú vályogház volt Gánton.

64 A jegyzői feladatokat 1855-ben is az újonnan kinevezett tanító látta el.

65 1869-ben az értelmiséget 4 fő — pap és tanító — képviselte. Ekkor egészségügyi személyzet nincs,

66 csak 1881-ből tudjuk, hogy bába van a községben (Zimmermann Jakabné). Az 1885. évi községi elöljáróság bíróból (Proszer József), továbbá a törvénybíróból (Nesztler Péter), pénztárnokból (Krausz János) és a közgyámból (Dittrich Ferenc) állott. 1897-ben már volt közjegyző (Szabó István), aki Vérteskozmát is igazgatta. 1891-ben a földadó összege 1981 forint, a házadó 308 forint, a kereseti adó 698 forint volt. 1897-ben a vármegyei pótadó az állami adónak 50%-a lett.

67 1901ben változtak a községi vezetők.

68 A közigazgatás menete nem volt zavartalan. 1896-ban a bíró és a jegyző között a viszony rendkívül feszült volt.

69