Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Várnai Tamás: Hantos

92 16 1797-ben a lélekszám 847 fő, a házaspárok száma 163 volt.

42 A benépesítés, ezzel kapcsolatban a munkaerőhelyzet megjavulása a mezőgazdaság fellendülését hozta magával. A török kiűzése után Hantos és Kert puszták legkorábbi birtokosa a Csajághi-család volt.

43 A Csajághiak itteni ágának kihaltával (post defectum familiae Csajghianaeeörményesi) Fiáth János a kincstár jogán szerezte meg a praediumokat.

44 Fiáth János a Rákóczi szabadságharc idején labanc volt és a háborús időszakot Győrött vészelte át. Ez idő alatt Vánossi Lőrinc kezelte a pusztákat.

45 Fiáth János 1718-ban Hantos birtokjoga ügyében Szekeres Istvánnal, az ismert volt kuruc brigadérossal pereskedett. Vitájuk onnan eredt, hogy a Hantossal szomszédos Lókpusztát és Sismándot Szekeres szerezte meg, a birtokhatárok azonban akkor még bizonytalanok voltak. A per lezárulása után Szekeresnek 1000 Ft-ot kellett fizetnie, melynek fele a Fiáth családot, fele pedig Vánossi örökösöket illette meg.

46 A török időkben az egykori határjelző halmok, árkok és határjelek elpusztultak. Az új birtokosok megjelenésével természetesen szükségessé vált a határkérdések tisztázása. 1715 májusában Fiáth János Fejér vármegye közgyűlésétől kérte — többek között — Hantos és Kert puszták hatósági bejárását.

47 Egy 1717. július 23-án tartott határvizsgálat Hantos és Sismánd határának kérdését igyekezett tisztázni.

48 1720. május 20-án a hantosi és kishantosi határ kijelölése ügyében tartott határvizsgálat során Milatovics Joan 60 éves perkátai jobbágy azt vallotta, hogy midőn a törökök a venyimi „határokat hányták", ő pedig juhokat legeltetett, egy lovastörök ment oda hozzá és miután korbáccsal megveregette ezt mondta neki: „El ne felejtsd, hogy eddig vagyon Hantos és Venyim között a határ".

49 1743—44-ben a puszták akkori birtokosai, Fiáth Ádám és nemes Horváth János a perkátai jezsuitákkal támadt határvitájukat megegyezés útján rendezték. A megegyezést a jezsuiták részéről Petz Fülöp, a jezsuiták győri kollégiumának rektora kötötte az említett birtokosokkal, Jáklin Józsefnek Győr vármegye főjegyzőjének előttemezése mellett. Az egyezséget Fejér vármegye nemesi közgyűlése 1744. május 9-én hitelesítette. Az egyezkedő felek kinyilvánították, hogy a határjelek közös kitűzésével és felújításával véget vetnek a korábbi vitáknak. A már kicsit megkopott kiinduló határdombot, mely ősrégi határjel, megújítják, felmagasítják. Innen egyenes irányban előre menve kb. 100 lépésnyire egy új határhalmot hánynak fel. Az egyenes irányt megtartva egy ott levő régi határhalmot felújítanak. Ettől kiindulva, az irányt tartva minden 100 lépésnyire egy új határhalmot hánynak fel, egészen Jakabszállás, más néven Kétpuszta praedium határáig. Itt ismét a kiinduló magas határdombhoz hasonló, magas határdombot hánynak fel. A két fél megbízottai kötelesek Kertpaszta Házak száma: 3 összlakosság: Családok száma: 19 Idegen: Nemesek száma: 4 Házi és kerti zsellérek 26 Egyéb foglalkozású: 3