Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Záborszky Miklós: Gánt

nyelvekből eredeztethető személynévben felmerült az az ötlet is, hogy a Gant helységnév esetleg a középfelnémet Gant sziklagörgeteg, illetőleg alnémet Gánte gúnár személynévvel tartozik össze.

8 Több tanulmányban olvasható, hogy Gánt a középkorban lakatlan volt, bár

9 megemlítik, hogy 1193-ban III. Béla király a székesfehérvári keresztesek birtokába jutott Szent István egyháznak juttatta.

10 Ez elképzelhetővé teszi, hogy ekkor itt falu volt. 1423-ban a várnai perjel a gánti malmot a Szent István egyházra hagyta.

11 Nincs adatunk Gántról a török foglalás idejében, és az adóösszeírásokban sem szerepel. I636-ban „Iványos úr" foglalta el a Vértest. Ekkor „Gánt" nem falu, csak egykor Török Bálintnak volt itt „fővelő hellyé", azaz legelő birtoka.

12 1662-ben és 1690-ben Gántpuszta faluhelyként szerepelt, melyet a zámolyiak birtokoltak.

13 1685-ben is említették ,,possesio Gant"-ot, mint elpusztult birtokot.

14 Az adatokból arra lehet következtetni, hogy létezett valamiféle település a török idők előtt és alatt is. Kápolnapuszta falut a középkorban Boldogasszony Kápolnának (1440), majd Boldogasszonyfalvának nevezték (1459). A falu Csókakőhöz tartozott.

15 A török időben is lakott hely. 1690-ben viszont arról értesülünk, hogy a falu elpusztult: szántók, rétek nincsenek, csak erdőség.

16 Gánt és Kápolna 1690-ben a Hochburg-család kezébe került és 1752ben a Lamberg ág birtoka lett,

17 minden jövedelmével együtt.

18 A pusztát 1757-ben telepítették be. Ekkor Lamberg Ferenc 8 jobbággyal kötött szerződést. E szerint 2 szabad esztendő után minden telepes évenként 9 Ft cenzust fizet, de ha az árendát a földesúr kifogásolja, akkor a gántiak a móri uradalom falvaihoz hasonlóan fognak szolgálni. Két szabad esztendő alatt földbért és robotot nem kért tőlük a földesúr, és mint új telepesek, a személyi adó alól is mentesek lettek. A szerződés megengedte nekik, hogy törvényes feltételek mellett joguk van boldogulásukat máshol keresni. A jobbágyok szántóföldjeit és rétjeit a földesúr ígérete szerint ki fogják mérni. A szabad esztendők eltelte után minden terményből dézsmát kell adniok. A bor-, égetett bor- és sörmérés joga a földesúré lett.

19 Az új település egyelőre a csákberényi plébánia filiája lett.

20 Az első lakosok között reformátusok is voltak, de 1761-ben a földesúr arra kötelezte őket, hogy a katolikus plébánosnak stólát fizessenek.

21 Ez arra mutat, hogy a telepesek nemcsak németek lehettek, hisz a környék német lakói mind katolikusok. 1773-ban az Iskola tanítási nyelvét szlováknak nevezik.

33 1768-ban 29 család élt itt. Ezek majdnem valamennyien zsellérek, és csak 2 telkes jobbágy van. A falu határában a zselléreknek és a két jobbágynak összesen 54 és 1/2 hold szántója, és 15 szekér szénát termő rétjük volt. Ürbéri terhük összesen 21 3/4 napi marhás-, és 29 és 1/2 napi gyalogrobot, 29 forint cenzus. A két jobbágy 38 öl tűzifát, 2 1/4 font fonást, 3/8 icce vajat, 3/4 kappant, 3/4 csirkét és 4 tojást szolgáltatott a földesúrnak. Malma a falunak ekkor nem volt, ezért másfél-két mérföldre jártak őröltetni. Szőlőhegyük sem volt. Megemlítik viszont, hogy a vadállomány gyakran súlyos károkat okoz a vetésben.

23 Gánton a .faluvá szerveződés 1768 körül a kezdetnél tartott. 1774— 1775-ben 31 jobbágyot és 10 zsellért, 1776-ban 72 házaspárt, 1784-ben 77 házaspárt, a József kori népszámlálás alkalmából 33 jobbágyot és 65 zsellért, összesen 465 lakost írtak össze. 1786-ban Kápoínapusztán 67 lelket