Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)
Záborszky Miklós: Gánt
írtak össze. 24 Az adatokból világosan kitűnik, hogy a falu benépesítése 20 év alatt történt. A családok Felső- és Alsó-Németországból költöztek Gántra. 25 Elgondolkoztató viszont, hogy 1783-ban szlovákul és németül tanított a tanító. 26 Ez arra mutat, hogy a lakosság egy része szlovák volt. Feltehetőleg 30 evangélikus család volt szlovák. Ezek 1784-ben éltek Gánton, de az egyházi nyelv kizárólag a német volt. 27 A házakat 1768-ra építették fel. Épület- és tűzifa bőven állt rendelkezésre, azonban 1771-ben egy vihar során elpusztult a falu, és a jobbágyság. Ingóságaik egy részét tudták csak megmenteni. 1774-re 40 III. osztálybeli házat építettek fel, 1776—1777-ben kőből építettek templomot. Utjai (Kápolnapusztáé is) jók voltak, viszont Kápolna házairól az volt a vélemény 1785 körül, hogy igen rossz állapotban voltak. 28 Gánt a telepítés után Csákberény filiája volt, 1784-ben már káplánság volt és 1788-ban önálló., plébániája lett. 29 Katolikus iskola 1781-ben már működött, amikor mindössze 2 fiú és 5 leány tanulója volt. 30 1783-ban a tanító az uraságtól tűzifát és 1/4 telket kapott, amelyet a lakosok műveltek. A falu fizetésül gabonát adott neki, továbbá 2 szobás lakást. Igaz, ebből az egyik szoba tanteremként szerepelt. A tanulók száma ekkor 41 fő. 31 1793-ból ismerjük az iskolamester nevét: (Donát Jakab). Kihangsúlyozza egy jelentés, hogy a patrónustól a tanító semmit sem kap, csak a hívektől és hogy a tanítás egy gyatra épületben folyik, melyet a falu vásárolt. Ekkor hallunk arról, hogy a tanító nótárius is, és összes jövedelme a tanításért 12 forint volt, de harangozásért 3 forintot kapott, mint nótárius pedig minden katolikus pártól 3 krajcárt szedett be. 32 A vadászat a földesúr joga maradt. 1777-ben elrendelték, hogy „fasorokat és vadászutakat létesítsenek a télen". 33 A község 1809-ben annyira jól el volt látva épületekkel, hogy az insurrectio idején egy gyalogezred (máramarosi 13) állomásozott. A katonák kisebb részét Kozmán helyezték el. 34 1826. és 1827. évi adóösszeírásban 195 hold szántó és 93 kaszás (falcastrum) rét szerepel. 35 1828-ban 180 pozsonyi mérő (azaz 240 magyar hold) a jobbágyszántók, 120 kaszás rétek, és 11 6/8 mérő a szőlők nagysága. Ezeket 40 jobbágy birtokolta. Mellettük 68 házas és 16 ház nélküli zsellér élt még a faluban. A 'házak száma 86. 36 1846-ban összesen 15 egész jobbágytelek és 33 zsellérház volt Gánton. 37 1768 után Gánton az általános gyakorlattal ellentétben folyt az új jobbágytelkek kiosztása. Ezt az óriási erdők kiirtásával érték el. Egészen bizonyos, hogy majorsági földeket nem osztottak ki. 1838-ban 47, 1846-ban 39 a jobbágyok száma, míg a zselléreké 1838-ban 70, 1846-ban 41. 1838-ban Kápolnán 37 (167 lakos), 1846— 1847-ben pedig 44 zsellércsalád élt** Az állattartás jelentéktelen maradt. . ,.< , . 39 1774—1775 1846—1847 Az allatok szama: ^ ^ ökör 16 14 tehén 16 15 ló 28 77 sertés 25 10
