Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Erdős Ferenc: Etyek

99 FML Etyeki Nemzeti Bizottság iratai, (a továbbiakban Etyeki NB ir.) 1945. 100 FML A váli járás főjegyzőjének iratai (a továbbiakban: Váli főj. ir.) I. Közigazgatás megszervezése. 1945. 101 FML Alisp. ált. ir. I. Földreform. 1945. 102 FML Etyek ir. 1945: 815. sz. 103 Uo. 1945: 1012. sz. 104 Uo. 1945: 1113. sz. 105 Uo. 1946: 95. sz. 106 Balogh Sándor: Parlamenti és pártharcok Magyarországon 1945—1947. H. n. (Budapest) 1975. 147—156. Magyar Közlöny 1946. évf. 37. és 180. sz. 107 FML Etyek ir. 1946: 128. sz. 108 FML Váli főj. ir. I. Közigazgatás fokozottabb ellenőrzése. 1946. FML Etyeki NB ir. 1947. 109 FML Váli főj. ir. I. Közigazgatás megszervezése. 1946. 110 FML Alisp. ált. ir. XVII. 1947. 111 FML Fejér megyei Függetlenségi Népfront iratai. Etyek. 1949. 112 FML Alisp. ált. ir. XVII. 1949. 113 FML Etyek községi Tanács Végrehajtó Bizottságának jegyzőkönyve (a továbbiakban: Etyek V.B. jkv.) 1950. október 22. 114. Uo. 1951. máj. 28. 115 FML Fejér Megyei Tanács V. B. Mezőgazdasági Osztályának iratai (a továbbiakban: Mezőg. Oszt. ir.) 1952: 626. sz., 1953: 365. sz., 1956: 626. sz. 116 FML Etyek V.B. jkv. 1954. dec. 13. 117 Uo. 1955. jan. 26. 118 Uo. 1956. dec. 20. 119 Uo. 1957. szept. 8. BOT Herceghálom irányából érkezve az északkeleti nyílású völgy bejáratánál Háromrózsa-puszta lebontásra ítélt majorsági épületeit találjuk, majd vadgesztenyesorral szegélyezett út vezet Bot-pusztára, ahol az enyhén emelkedő dombon épült templom hívja fel magára a figyelmet; emlékeztetve az egykori település múltjára. A templom alatt, a völgyben emelt uradalmi épületek, cselédlakások elhagyottan, üresen is dokumentálják, az írott források tanúsága szerint közel 7 évszázados település históriáját. A középkorban templomos helyként ismert Bot történetében a török hódoltság, mint annyi más település múltjában, éles cezúra, s csak a XVIII. századi telepítés, majd a majorsági gazdálkodás megerősödése tette lehetővé továbbélését. Kezdetben puszta, 1850-től adóközség, 1872től kisközség s 1927-től Etyek nagyközséghez tartozó külterületi lakott hely. Első hiteles említését 1280-ból ismerjük, de ennél korábbi fennállásra utal az a jelentős éremlelet, amelynek nagy része II. Béla uralkodása idején veretett dénárokból áll. Az 1333—1335. évi pápai adó jegyzék a templom létezésének első írott dokumentuma, s egyben további adatközlést is tartalmaz, nevezetesen: István, a boti templom papja, 6 garast fizetett a pápai adószedőknek. IX. Bonifác pápának 1402-ben kelt búcsúengedélye kórházi épület létét is bizonyítja. A XIV. század második felében megkezdett építkezés befejezésére adott pápai búcsúengedély időtartama 10 esztendő volt.

1 Bot a török hódoltság idején lakatlan, elhagyott település. Feltehetően Buda elfoglalását (1541) követően hagyták el lakói, hiszen a budai