Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Erdős Ferenc: Etyek

szandzsákhoz tartozó faluban a török adószedő 1554-ben — az összeírás idejében többször is visszatért, hogy meggyőződjék a helység lakatlan voltáról — adózó népességet nem talált. Hasonló helyzetet tükröznek a XVII. századi adatok is. Csetényi Tamás (Csabdi, Torbágy és Bot birtokosa) 1648ban Németújváron kelt levelében megfenyegette a bicskeieket, akik állataikat a boti, csabdi és torbágyi legelőkre hajtották.

2 Ugyanerről a „hatalmaskodásról" értesítette Csáktornyai István a bicskei jobbágyok földesurát Batthyány Ádámot is.

3 Állandósultak az ellentétek a boti határ használatának kérdésében a szomszédos települések, elsősorban Bicske és Etyek lakói között. 1652-ben a bicskeiek fordultak panasszal Batthyány Ádámhoz, mert Bot-pusztát az Érsekújvárott lakó Nagy Jánostól bérlő etyekiek a Bicskéhez tartozó területeket is háborgatták/' A három emberöltőn át tartó török megszállás tragikus következménye, hogy a XIII. századtól virágzó település lakatlanná vált, míg a szomszédos falvak — Etyek, Bia, Torbágy, Bicske — átvészelték a félhold uralmát, addig Bot a török kiűzését követő évtizedekben sem települt újjá. Ennek oka abban keresendő, hogy a terület birtokosai elhanyagolták a telepítéssel járó gondok vállalását, megelégedtek a boti határ bérbeadásával. A XVII. század közepétől a XVIII. század közepéig nem következett be változás a birtokosok szemléletében, ennek bizonysága, hogy 1648-ban Csetényi Tamás, 1652-ben Nagy János, az 1660-as években Kovács Pál, majd Zétény János adta bérbe a már lakatlan birtoktestet. Hasonló jövedelempolitikát folytatott Hochwarth Mihály budai harmincados is, aki 1696-ban lett Bot-puszta birtokosa. A birtoktest tulajdonosának személyében bekövetkezett változásra az adott alapot, hogy az örökös nélkül elhunyt Kovács Pál bot-pusztai birtoka a koronára szállt. Nem változtatott a birtokjogi helyzeten az sem, hogy Kovács a halála előtti években sógorának, Zétény Jánosnak 150 Ft-ért elzálogosította birtokát. A koronabirtokká lett Bot-pusztát az uralkodó, I. Lipót, Hochwarth Mihálynak adományozta azzal a feltétellel, hogy Hochwarth 150 Ft-ot tartozott kifizetni Zétény Jánosnak, a kincstárnak pedig 1000 Ft-ot.

5 Az új földbirtokos beiktatására a győri káptalan előtt 1696. május 11-én került sor. Ellentmondás a beiktatás ideje alatt nem történt, azonban május 14-én Zétény (Czétényi) János és Zétény (Czétényi) Miklós árokszállási plébános kontradikált, eredménytelenül.

6 1705ben még a Hochwart család birtoka, majd 1745-ben a Tosch (Toesch) családé. A Tosch család kastélyt is emelt a pusztán, s a kastélyban kápolnát építtetett Szent József tiszteletére. A birtokos tehát nem restauráltatta a török hódoltság idején romossá lett templomot. A kastélyon kívül egy lakóház is állott a pusztán. Bizonyítva azt, hogy a XVIII. század közepén kezdődött meg a benépesítés, a lakosság létszámát illetően azonban megbízható adatok nem maradtak fenn, csupán azt ismerjük, hogy magyarok és németek lakták. A XVIII. század közepén betelepülőket nem a birtokos telepítette, hanem a birtokot bérlők, nevezetesen a puszta egyik felét bérlő, német származású juhász és a másik felét bérlő budai mészárosmester.

7 Lényeges változás a település históriájában 1758-ban következett be, ekkor vásárolta meg Bot-pusztát a biai és torbágyi birtoktesttel együtt Sándor Mihály gróf Vicenti Jakabtól és feleségétől, Tosch Ernesztinátől.. Sándor Mihály még ugyanazon évben megkapta a királynő (Mária Teré-