Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Hetényi István: Ercsi

rendelkezésre. Nem utolsósorban az is, hogy a gróf Wimpffen család részvények ellenében a gyártelep részére megfelelő területet biztosított. Az élelmiszeripar e fontos ágának Ercsiben némi hagyományai voltak. A Lilién Uradalom az 1830-as évektől kezdve szesz- és likőrgyártás kapcsán foglalkozott cukorgyártással is. Később Eötvös Ignác gazdaságában is működött egy kiskapacitású burgonyacukor- és keményítőgyár. Ez az üzem azonban 1838-ban leégett. Ugyanebben az évben új, nagyobb kapacitású, korszerű üzem létesült, amely 1848-ig üzemelt.™ Az Ercsi cukorgyár vetésterületét 5 ezer kat. holdra tervezték, az alapanyagot ötéves szerződések biztosították. A vetésterület döntő részét a Fejér- és Tolna megyei nagybirtokok képezték, elsősorban a Zirci Apátság Előszállási Uradalma és helyben a gróf Wimpffen Uradalom. A gyár Fejér megyei Czukorgyár Részvénytársaság elnevezéssel 3 millió korona alaptőkével alakult meg 1910-ben.

77 A részvénytársaság elnöke gróf Esterházy László sárosdi földesúr, alelnöke darufalvai Patzenhofer Konrád lett. Igazgatási tagoknak a következőket választották meg: Sárvár-felsővidéki Széchenyi Viktor főispánt, gróf Wimpffen Szigfridet, Patzenhofer Rudolf és Alfréd osztrák tőkéseket (a Siegendorfi cukorgyár és más gyárak tulajdonosait), Blau Arnold földbirtokost, Csernák Hugó és Sedlmayer Ernő földbirtokosokat. Ez utóbbi országos hírű cukorrépamag-termeltető gazdasággal rendelkezett Sopronhorpácson. A Felügyelő Bizottság tagjai lettek: Szőts Jenő, Hübner Károly, Lindtner Sándor. A részvénytöbbség az osztrák Patzenhofer család kezében összpontosult. Ennek megfelelően a gyár osztrák érdekeltségű vállalat volt, hivatalos levélpapírján a magyar cégmegjelölés fölött az állt, hogy „Zuckerfabrik Actiengesellschaft in Kommitate Fejér. A magyar tőkések közül a legtöbb részvény Blau ArnoZd kezébe került. Jelentős volt a Wimpffen család érdekeltsége is. A hazai pénzintézetek közül a Magyar Leszámítoló- és Pénzváltó Bank mutatott különösebb érdeklődést a részvénytársaság iránt. A napi 70—80 vagon cukorrépa feldolgozására tervezett gyár technológiájában számos szokatlan, újszerű megoldás szerepelt. Szembetűnő volt az üzemi épületek célszerű elrendezése, a tisztviselőteleptől elkülönített munkáskolónia, a vasút, az úsztatok gazdaságos üzemeltetést biztosító kialakítása. Az üzem állandó alkalmazottai és fizikai dolgozói részére tervezett és megépített komfortos lakóházak, előttük, mögöttük kertek, szépen parkírozott környezet, nyári sportolásra alkalmas víztároló tó vonzóvá tették széles körben a cukorgyárat. A 76 kat. holdas összterületből üzemi célra 40, lakótelep céljára 36 kat. holdnyi terület szolgált. Az építési munkálatok irányításában kezdettől fogva részt vett Körbei Henrik építészmérnök, a gyár későbbi igazgatója. Az 1911. január 2án elkezdett kitűzési munkáknál a mérőszalgot ketten fogták Magyar Gyulával, a gyár legrégibb munkásával. Az alapozással járó nagyarányú földmunkákban elért teljesítményeikkel kitűntek Schillinger József, Burlovics György és Dzsaja János.