Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Hetényi István: Ercsi

Mint a járás legnépesebb községe, Ercsi lett a járvány leküzdésé után az egészségügyi központ. Akkor, 1910-ben a 6882 fős lakosság 61,4%-a a község belterületén lakott. A község területe 22 909 kat hold, a lakóházak száma 844 volt. A községhez a következő külterületi lakott helyek tartoztak: Aggszentpéter 422, Alsóbesnyő 364, Anasztáziapuszta 63, Felsőbesnyő 420, Ferencmajor 65, Gőböljárás 531, Istvánpuszta 54, Katalinmajor 31, Kisbesnyő 52, Kolompos 11, Malonta 71, Rácszentpéter 266, Simonmajor 20, Sinatelep 221, Terézpuszta 69, összesen 2660 lakossal. A község nagyfokú nyomor képét mutatta. A szegénység nagymérvű szellemi elmaradottsággal is járt, és vakbuzgó vallásossággal, főleg az idősebb lakosság körében. A grófi család zavartalan jólétben élt, nemcsak Ercsiben, hanem Pesten is, ahol ,,a Stefánia úti korzón minden ötéves gyerek tudta, melyik a Wimpffen Simon ötösfogata."

74 A kolerajárvány elmúltát követően a Mária-kultusz tovább erősödött a faluban, valóságos mítosz keringte körül a kápolnát. Gozsdu Elek, a község híres írószülötte igen szívesen ír a kápolnáról és a körülötte kialakult legendáról. „Nyájas vidék . . . szelíd romantikával teljes poézis párázik a Duna hangjaiból, és visszhangzik a magas domb alatt gazdagon csörgedező Szent kútban, a fölötte épült Szűz Mária tiszteletére emelt, de elhagyatott kicsi kápolnában és Báró Lilién család sírkápolnájában . . ." „Csodálatos legendák fűződnek a két kápolnához. A lakosok közül egy öregasszony a mostani Szent kút helyén egy bizantinus Mária-képet talált. Ezt a képet a találás helyén primitív módon egy kis téglafalba illesztették, és a plébános ezt a helyet megszentelte. A megszentelés után nyomban a kép alatt egy üde és gazdag forrás nyílt meg, és ennek a forrásnak a vize könnyű és frissítő volt annyira, hogy az emberek nem győzték inni. A nép imádkozni járt a kútra — és legendák szerint — sok gyönge és beteg megerősödött a Mária malasztjánál fogva. A nép a forrás fölött, a domb középmagasságában egy egyszerű kis kápolnát emelt: és nagy precesszióban, ájtatos zsoltárok éneklése mellett ünnepélyes áhítattal a kápolnába, az oltár fölé helyezte el a bizantiánus képet. Ám reggelre kelve a Mária-kép leszállt az oltárról és visszament a szent kút fölé. A nép csodálkozott, és azt hitte, hogy Mária nem találta elég szépnek a kápolnát, és Lilién báró ezért új, díszesebb kápolnát építtetett, s most már a domb tetején, Mária számára." Csodák: csodája, a Boldogságos Szűz azonban ott sem maradt meg, hanem onnan is visszament a forrás vize fölé, és azóta ott van, mivel az emberek megijedtek a jeltől és többé háborgatni nem merték.""' A község életében kiemelkedő jelentőségű eseményekre került sor 1911-ben és a következő években. A lakosság nagy örömmel értesült arról, hogy egy erre a célra alakult részvénytársaság cukorgyár létesítését határozta el. Ercsiben. Megtörtént a hely ki jelölési eljárás. Egész sor település, Enying, Polgárai sőt Székesfehérvár is versengett a cukorgyárért. Az illetékesek végül is Ercsi mellett döntöttek. Döntésüket a Duna közelsége, a cukorrépa-termesztésre alkalmas talaj és éghajlati adottságok szóltak, továbbá hogy munkaerő bőven állt