Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)
Községtörténeti tanulmányok - Hetényi István: Ercsi
május 1-én kelt jegyzőkönyv szerint a falu bírája és jegyzője tagja lett a Fejér megyei Bizottmánynak. Június 24-én az 1. honvéd zászlóaljhoz tartozó 980 huszár elhelyezéséről „Ercsény" községnek kellett gondoskodnia. A község neve a hadműveleti iratokon Ercsivel váltakozva fordul elő. 54 Báró Sina Györgytől 1848. júliusában a megyei közgyűlés 30 ezer ezüst forintot szándékozott felvenni. Erre azonban nem került sor, a báró ugyanis a kölcsönt „csak derültebb időkre" helyezte kilátásba. Szeptember utolsó napjaiban Görgey Artúr Ercsiben tartózkodott. Itt értesült arról, hogy Roth tábornok tartalék hadteste Fehérvár irányába előnyomulva Ozora felé tart. Perczel Mór és Görgey tábornokok már a hónap elején számoltak Jellasics horvát bán támadásával. 55 1848 októberétől több katonai egységet szállásoltak el Ercsiben, többek között a Hunyadi tüzérek, Kiskun nemzetőrök és a Miklós huszárok kisebb alakulatait. Mozgalmassá vált az élet. Október 3-án ismét Ercsiben volt Görgey tábornok és haditanácsot tartott Perczel Mórral a további hadmozdulatok megbeszélése céljából. A község rác lakossága nem tanúsított ellenséges magatartást a honvédekkel szemben. Közösen viselték a magyarokkal az elszállásolással járó gondokat. A beszállásolt katonáknak 16 492 porció kenyeret, 176 mérő zabot, és 110 porció szénát kellett kiszolgáltatni. A harcokban elpusztult lovakat az uradalmi ménesből pótolták. 1849. május 2-án volt nagyobb csapatmozgás Ercsi területén, amikor a Ráckevén állomásozó tábor 8000 katonája hajóhídon kelt át a Dunán. 511 Volt időszak, amikor a sebesülésükből felépült honvédeket Ercsiben kellett gyülekeztetni. A Megyei Bizottmányba 1849. május 16-án 6 ercsi lakost választottak be: Radnits Imre esperest, Krieger Pált, Szili Miklóst, Cziegler Adolfot, a község bíráját, és a jegyzőt. * A szabadságharc leverését követően a Habsburg-elnyomás fokozódott. A nagybirtok még szorosabb gyűrűbe fogta a község határát, nem adott teret a kisparaszti gazdaságok számára. Ennek ellenére a mezőgazdaság mindkét ágazatában fokozatos élénkülés volt tapasztalható. Vetésforgó alkalmazásával együtt járt a hozamok emelkedése. Feudális körülmények között lassú ütemben bár, de kezdtek kibontakozni a kapitalizmusra jellemző gazdasági viszonyok. A népesség száma 1830-hoz képest (4224-ről) 1850-ig (3010-re) csökkent. Ez viszont azzal járt, hogy a lakáskörülmények nagy mértékben javultak. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a lakóházak száma 390ről 485-re emelkedett. A nemzetiségi megoszlás a következők szerint alakult: a 2412 magyar mellett 355 sokác, 163 német, 14 szlovák és 40 zsidó élt a községben. A vándorló életmódot elhagyva 26 cigány is megtelepedett a falu határában. Fényes Elek Magyarország geográfiai szótára című, Pesten, 1851-ben megjelent kiadványában Ercsiről a következőket olvashatjuk:
