Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Hetényi István: Ercsi

Nagy esemény volt Ercsiben 1762. május 7-e, amikor engedélyt kapott Ercsiben új paróchia létesítésére. Egyidejűleg felhatalmazást nyert Karászi József adonyi plébános, kerületi esperes a templom alapkövének megáldására és elhelyezésére. A község kiemelkedő pontján álló templomának építését Szapáry Péter főgenerális 1767-ben kezdte meg ,,a nép tiszta áhítatából fakadó örömére" a Boldogasszony tiszteletére/'

2 A kegyúr a templom építésének idején Itáliában, Milánóban tartózkodott, a terveket, iratokat, elszámolásokat oda kérette. A templom tervezőjéről, a munkálatokat irányító építőmesterekről adatok nem maradtak fenn. A templom gazdag díszítése, szobrok és festmények itáliai művészek közreműködésére utalnak. Tény, hogy a másfél évtizeden át tartó építkezésen igen sokan dolgoztak ercsi jobbágyok, zsellérek, mesteremberek is. A toronyra 1780-ban került fel a barokk toronysisak, a főkapu fölé a Szapáry család címere. Hat mellékoltárt emeltek, díszesen faragott szószéket állítottak, a megépült kóruson impozáns orgonát létesítettek. Helyükre kerültek a faragott keményfa padok, beépítették az ólombetétes, művészi kivitelű színes üvegablakokat. A templom tetejét szürke palalemezekkel fedték. A templomot 1781. június 29-én Sellyei Nagy Ignác, székesfehérvári megyéspüspök szentelte fel. Az új templomon kívül gyakran felkeresték a hívek azt a kis kápolnát is, amelyet Szapáry Péter állíttatott Szűz Mária tiszteletére. Igénytelen kis építmény volt a községtől északra, túl a Tótlikon, a Dunára meredeken leszakadó bokros, akácos területen. A kegyhely vonzereje egy csodálatos történettel felruházott, egyébként különösebb művészi értékkel nem bíró festmény volt. A hagyomány szerint a képet Mészáros Lukács, 32 éves jobbágy vette fogadalomból, négy dénáért, 1756 táján. A nehezen megközelíthető kápolnából a szentkép a nagy templomba került át. Aranyozott keretbe téve egyik mellékoltáron helyezték el.''

3 Az ercsi búcsú mindig nagy esemény volt. Ebben nagy szerepük volt a szerzetes papokat 1762. április 17-től felváltó világi papoknak, akik nemcsak fenntartani, de fokozni igyekeztek a Mária-kultuszt a hívek körében. A 19. század elején a processiot püspöki engedélyhez kötötték. Voltak, akik Székesfehérvárról akartak Ercsibe zarándokolni. Az ottani hívek a búcsújárás engedélyezését 1834. április 24-én Horváth István megyéspüspöktől kérték. A teljesítésétől a püspök elzárkózott.

4

'' Az ercsi uradalom gazdálkodására vonatkozólag az 1820-as évektől maradtak fenn iratok. Az akkor mezőváros Ercsi határához 22 909 kat. hold tartozott, melynek mintegy 90%-a 100 holdnál nagyobb birtokot képezett. Az 1828. évi nemesi összeírásban Szapáry Vince, Rédly József táblabíró és Bulovszky István neve szerepel. Országgyűlési követválasztás alkalmával 1339-ben ismét összeírták a választásra jogosult nemeseket, név szerint gróf Szapáry Vincét, azzal a megjegyzéssel, hogy Grácban él, Eötvös Ignáczot, továbbá két fiát, Józsefet és Dénest, Rédly József táblabírót, Bulovszky_ István, Angyal Antal uradalmi kasznárokat és Radnits Imre plébánost/'

5