Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Hetényi István: Ercsi

Ebben az időszakban Ercsiben az összes adózók száma 281 volt, közülük házas jobbágy 257, hazátlan 24. Az összes jobbágytelek 877 holdat tett ki, egy jobbágytelek átlagos nagysága 8 hold volt. A házas zsellérek közül 186-nak volt kisebb-nagyobb szőlője. Jelentős számban éltek még a községben föld nélküli zsellérek is, akik robotban kaszáltak, aratócséplő munkát végeztek, s mindezek mellett kénytelenek voltak a tétényi és budai szőlőkbe is eljárni napszámba/'

6 Ercsi a kor színvonalán álló iparral is rendelkezett. A céhekbe tömörült mesterek száma meghaladta az ötvenet. Ugyanakkor 2 kereskedő élt a faluban. A szatócsboltok forgalma többnyire só, cukor, fűszerfélék, lábbeli, ruhanemű, gyertya, petróleum, gyufa, kocsikenőcs eladásából származott, sok esetben hitelre. 1830-ban a lakosság száma meghaladta a négyezret. A község Dunától nem messze eső területén épült a grófi kastély az 1830-as években, fényűző pompával. Környezetében irodaépületet, magtárat, lakóépületeket, lóistállót létesítettek és a grófi család részére angolparkot alakítottak ki. Más településekhez hasonlóan Ercsiben is igen kedvezőtlen volt az iskoláskorú és iskolába járó gyermekek aránya. Az iskolakötelesek nem egészen 20%-a látogatta csak rendszeresen az iskolát. Távolról sem érvényesült a Ratio Educationisnak az az alapvető igénye, mely szerint „kívánatos volna ugyan, hogy a falusi fiatalság nyári és téli időben egyaránt mindaddig köteleztessék az oktatásban való részvételre, míg a mezei munkák végzésére alkalmas kort el nem érte. Ezt azonban csak nagyon kevesektől lehet elvárni. A legtöbb szülő ugyanis gyermekeit, alighogy ötödik, vagy hatodik életévüket átlépték, földművelésre, házi munkára, vagy más foglalkozásokra fogja."

47 Általános vélemény volt, hogy a pusztákon „minden gyermek tanulatlan női fel." „A közbirtokos urak gyermekei nyáron által is fel szoktak járni az iskolába, de a zsellérek és adófizetők gyermekei közül csak ritkát lehet rávenni, mind libapásztorok, vagy lovakat őriznek." Szapáry Vincze gróf halálával kihalt az Ercsit birtokló Szapáry fiág. A község földesura Lilién József báró, osztrák lovaskapitányból lett tábornok gróf Szapáry Juliannát vette feleségül, akinek hozományaként jutott az Ercsi Uradalom birtokába. Az új földesúr értett a gazdálkodáshoz. Minden téren arra törekedett, hogy csak azt termeljen, amit érdemes, olyan minőségben és mennyiségben, amilyet, illetve amennyit könynylőszerrel és jó áron lehet értékesíteni. Az állandó cselédségen kívül bérmunkásokat is foglalkoztatott. Az uradalmat 7 gazdasági egységre osztotta. Nagyobb táblákon elsőként termesztett burgonyát, napraforgót és dohányt. A napraforgóból olajat sajtoltak. Pálinkát, likőrféléket, sört is állítottak elő a gazdaságban. A növénytermesztés mellett nagy gondot fordítottak az állattenyésztésre is. Űj takarmányként nagy területeket foglaltak el a lucerna-, lóhere-, baltacím- és repcetáblák. Lilién báró jól mérte fel a piaci igényekett. Lisztté őrölve magasabb áron értékesítette a gabonát a pest6 FMTÉ 16. 81