Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Hetényi István: Ercsi

Ebben az időszakban Ercsiben az összes adózók száma 281 volt, kö­zülük házas jobbágy 257, hazátlan 24. Az összes jobbágytelek 877 holdat tett ki, egy jobbágytelek átlagos nagysága 8 hold volt. A házas zsellérek közül 186-nak volt kisebb-nagyobb szőlője. Jelentős számban éltek még a községben föld nélküli zsellérek is, akik robotban kaszáltak, arató­cséplő munkát végeztek, s mindezek mellett kénytelenek voltak a tété­nyi és budai szőlőkbe is eljárni napszámba/' 6 Ercsi a kor színvonalán álló iparral is rendelkezett. A céhekbe tömörült mesterek száma meghaladta az ötvenet. Ugyan­akkor 2 kereskedő élt a faluban. A szatócsboltok forgalma többnyire só, cukor, fűszerfélék, lábbeli, ruhanemű, gyertya, petróleum, gyufa, kocsi­kenőcs eladásából származott, sok esetben hitelre. 1830-ban a lakosság szá­ma meghaladta a négyezret. A község Dunától nem messze eső területén épült a grófi kastély az 1830-as években, fényűző pompával. Környezetében irodaépületet, mag­tárat, lakóépületeket, lóistállót létesítettek és a grófi család részére angol­parkot alakítottak ki. Más településekhez hasonlóan Ercsiben is igen kedvezőtlen volt az iskoláskorú és iskolába járó gyermekek aránya. Az iskolakötelesek nem egészen 20%-a látogatta csak rendszeresen az iskolát. Távolról sem érvényesült a Ratio Educationisnak az az alap­vető igénye, mely szerint „kívánatos volna ugyan, hogy a falusi fiatalság nyári és téli időben egyaránt mindaddig köteleztessék az oktatásban való részvételre, míg a mezei munkák végzésére alkalmas kort el nem érte. Ezt azonban csak nagyon kevesektől lehet elvárni. A legtöbb szülő ugyanis gyermekeit, alighogy ötödik, vagy hatodik életévüket átlépték, földművelésre, házi munkára, vagy más foglalkozásokra fogja." 47 Általá­nos vélemény volt, hogy a pusztákon „minden gyermek tanulatlan női fel." „A közbirtokos urak gyermekei nyáron által is fel szoktak járni az iskolába, de a zsellérek és adófizetők gyermekei közül csak ritkát lehet rávenni, mind libapásztorok, vagy lovakat őriznek." Szapáry Vincze gróf halálával kihalt az Ercsit birtokló Szapáry fiág. A község földesura Lilién József báró, osztrák lovaskapitányból lett tá­bornok gróf Szapáry Juliannát vette feleségül, akinek hozományaként jutott az Ercsi Uradalom birtokába. Az új földesúr értett a gazdálkodás­hoz. Minden téren arra törekedett, hogy csak azt termeljen, amit érde­mes, olyan minőségben és mennyiségben, amilyet, illetve amennyit köny­nylőszerrel és jó áron lehet értékesíteni. Az állandó cselédségen kívül bérmunkásokat is foglalkoztatott. Az uradalmat 7 gazdasági egységre osz­totta. Nagyobb táblákon elsőként termesztett burgonyát, napraforgót és dohányt. A napraforgóból olajat sajtoltak. Pálinkát, likőrféléket, sört is állítottak elő a gazdaságban. A növénytermesztés mellett nagy gondot fordítottak az állattenyész­tésre is. Űj takarmányként nagy területeket foglaltak el a lucerna-, ló­here-, baltacím- és repcetáblák. Lilién báró jól mérte fel a piaci igé­nyekett. Lisztté őrölve magasabb áron értékesítette a gabonát a pest­6 FMTÉ 16. 81

Next

/
Thumbnails
Contents