Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)
Községtörténeti tanulmányok - Hetényi István: Ercsi
évektől rendszeresen augusztus 15-én tartott Nagyboldogasszonynapi búcsúk révén. Ercsény parochiáról az 1748-as canonica visitatioban az szerepel, templomát a nép építette a Szeplőtelen fogantatású Szűz Mária tiszteletére. Szentélye nincs, a kórus fából épült, két oszlopon orgonával, oltárképe az assumptiot ábrázolja. A templom tornya fából készült. A budai ferencsesek administrálják a templomot. 38 A házzal bíró katolikus családok száma 193 volt, a gyónóképeseké 609. A jegyzőkönyvben 193 nem gyónóképest és 53 gyermeket tüntettek fel. A canonica visitatioban szerepel első ízben a falusi iskola. Az oskolamester tanító természetbeni járandóságként kapott 20 font sót, 100 font húst, 5 font gyertyát. Jövedelmét az összeírok alacsonynak ítélték meg. Az iskolai oktatás többnyire csak a téli időszakra korlátozódott. A gyermekeket már egészen kiskorukban tavasztól őszig munkára fogták, ház körül, az állatok mellett, vagy a határban. A jobbágyi szolgáltatások megyei előírása 1726-ból maradt ránk. Ercsi akkor a „bitskei" járáshoz tartozott. Ekkorra már megszűnt a korábbi tömeges jobbágyvándorlás, állandósult a lakosság. A jobbágyokat állataik számának függvényében minősítették egész-, fél-, vagy negyedtelkes jobbágyokká. Négy, hat ökör, hozzájuk még egykét ló egésztelkessé minősíthetett valakit. Két ökör féltelkes jobbággyá. A negyedtelkeseknek többnyire csak 2—3 tehene, egy-két lova volt. A zselléreket háztulajdonuktól függően sorolták a házas, vagy hazátlan zsellérek kategóriájába. Az egésztelkes gazda évente árendaként 4 forintot volt köteles a földesúrnak fizetni. Ezen kívül minden terményből kilencedet kellett adni és évente 52 nap robotot teljesíteni. A házas zsellérek 18, a hazátlanok 12 nap robotot voltak kötelesek dolgozni évente a földesúrnak. Mindezeken felül a földesúrnak járt még házanként 1 tyúk, 1 kappan, 10 tojás és 1 itce vaj. 39 A robot mértéke a kétkezi munka volt. Az igás robot 2 gyalog munkanapnak felelt meg. Igaerő fuvarban 2, szántáskor 4 ökör volt. Ez utóbbi esetében két személyt kellett kiállítani azzal, hogy ostorosnak gyermeket is állíthattak munkába. A robotot napkeltétől napnyugtáig kellett ledolgozni, vagy azt két gyalogmunkással megváltani. 40 Az említett dézsma, robot, az adó és a katonasággal kapcsolatos terhek miatt a lakosság rendkívül nehéz helyzetbe került a 18. század közepén. Tűzvész, jeges árvíz, marhavész is sújtotta a falut. A nagy nyomor miatt sokan fordultak a megyéhez segítségért, adómentességért, „egyszersmind utolsó romlásukat megjelenteni." Kilátásba helyezték, ha nem könyörülnek rajtuk „bizony kenteiének leszünk mink is az helységet pusztában hadni és a többiek után menni." 41 A kézműves ipar a céhrendszer keretei között csak lassú ütemben fejlődött. A legkorábbi —• 1738-as — jegyzőkönyvben 1 mészáros, 1 szabó és kereskedő, valamint 1 kovács szerepel, neveik feltüntetése nélkül. Négy év múlva tízre emelkedett az iparosok száma, amikor is 3 takácsot, 2 vargát, 1 timárt, 1 kovácsot, 1 molnárt és 2 kereskedőt írtak össze.