Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Hetényi István: Ercsi

Az adók kivetése és beszedése központi kérdés volt. 1699-ben új. dikális adórendszert vezettek be, amely a birtokos nemesség kivételével minden néprétegre kiterjedően adózási kötelezettséget jelentett. Az adóalapot, a „dikát" igyekeztek a bevételek mind szélesebb körére kiterjeszteni. Egy dikát tett ki a saját pénzen vett egy ökör, vagy ló, kölcsönpénzen vásárolt két ökör, vagy két ló. Három tehén, vagy három ló adója két dikának, két tinóé, vagy négy borjúé egy dikának felelt meg. Ugyanannyinak számított 15 juh, ugyanannyi sertés, 16 kas méh, 36 köböl búza, 40 köböl rozs, 50 köböl köles, 60 köböl zab, vagy 8 urna bor. Két alkalommal került sor általános adófelmérésre, 1696-ban megyei, 1715-ben országos összeírás formájában.

28 Az ercsi rácok rendkívül nehéz anyagi viszonyaik ellenére 1698-ban széles körű gyűjtést szerveztek, hogy Nagyboldogasszony tiszteletére templom emeltessen. A gyűjtést a bosnya áldozár ferencrendi barát Bulaics Márkus plébános és prokurátora Radonovics Péter kezdeményezték. Feltűnő, hogy az adakozók között az ercsi apát címét viselő Csanaky Mihály veszprémi kanonok, Szapáry Péter földesúr nevei nem szerepelnek. Elzárkózásuk feltehető oka az lehetett, hogy a gyűjtést rácok kezdeményezték. Legbőkezűbb adakozónak Kolonich Lipót bíbornok érsek bizonyult 217 forint 50 krajcáros adományával. A bácskai, budai, érdi és tököli gyűjtés 190 forintot eredményezett az ottani rácoktól. Alig egy év alatt felépült Ercsi rác temploma. Nagyboldogasszony napján tartott ünnepi mise alkalmával a hívek oblátuma 18 forint 35 fillér volt. De adakozott többek között a dunaföldvári, az adonyi és ercsi postás is, név szerint Kelepecz Mihály, 12 forintot. Szerepel még egy gyűjtőíven Szűcs Péter ,,győri kálvinista úr" is 8 forinttal. Az 1699. május 26-án hitelesített számadások szerint a templomépítés céljára összesen 705 forint és 19 krajcár folyt be. A kiadások 701 forint 48 krajcárt tettek ki. Ebből a legtöbbet Miklós kőművesnek számoltak el és fizettek ki, 13 részletben összesen 322 forint 20 krajcárt. Képek, leírások a templomról nincsenek. A számadásokból kitűnik, hogy a templom mellől, nem maradt el a szokásos pellengér (szégyenoszlop). Felállítása 1 forintba került. Az elszámolásokat Maytin Udelrik Benedek budai városi jegyző hitelesítette a községi elöljárók jelenlétében. Az okmányt aláírták: Keczanovics Balázs bíró, Chicha Miklós múlt évi bíró, Bochkay (Bocskai) György, Bulátovich (Bulath) Mihály, Radich (Radics) János, Versich (Versics) János, Kokich (Kokics) János, Chekmarovich (Csizmarik) Vitus, Gollich (Gólics) István, Elchich (Elcsics) Ábrahám esküdtek és Radonovics Péter templomgondnok.

29 összeírások a századfordulón több alkalommal is történtek. A cél a szántóföldek, jobbágyok, és portáik számának megállapítása volt. A lakosokat név szerint írták össze. Feljegyezték, a faluban hány mérő szántóföld van. Ez volt a viszonyítási alap. Kaszálókról, erdőkről csak azt tüntették fel, hogy vannak-e a határban, elegendőek-e, vagy sem a lakosságnak. Szokásos területmérték szerint összeírták, hány kapás szőlő tartozik a határhoz. Általában 4 egész telkes jobbágy tett ki egy portát. Egy egésztelkes jobbágyot 120 mérős földdel vettek számításba.