Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Hetényi István: Ercsi

Kolozsváry Mihály szolgabíró járásához tartozó Ercsiben 61 jobbágyot írtak össze, továbbá 877 mérős szántóföldet és 125 kapás szőlőt. A császári postamester 57 mérős szántóját külön jegyezték fel. Az 1700-as összeírás szerint Ercsiben csak rácok éltek. A faluban 5 egész-, 20 fél-, 54 negyedtelkes jobbágy lakott és 11 zsellér. Ezenkívül 7 egész puszta telek is volt. A robot, telkes jobbágyoknál évi 52, zselléreknél 9 nap. Telekcensus 3, a kilenced értéke 120 forint. A malom censusa 4 forint 50 dénár, a kocsmáitatás és mészárszék bevétele 85 forint 50 dénár volt. A. birkalegelőről feljegyezték, hogy 1200 állatra alkalmas. Szerepelt a felsorolásban még 7 „Virtl" (vierteil, negyed?) szőlő is. A falu becsértéke 9896 forint volt. Ez azt jelentette, hogy az itteni lakosság az átlagosnál lényegesen jobb gazdasági körülmények között élt.

30 A budai kamarai adminisztráció 1703, július 29-én parancsot adott az érdi, ercsi, adonyi és pentelei bíróknak és esküdteknek. Vagyonvesztés terhe mellett rendelte el, hogy a rebellisek miatt a dunai átkelőhelyeket tartsák szemmel. Kompon, csónakokon csak általuk jól ismert személyeket vihetnek át a túlsó partra. Kompokat, hajókat, csónakokat állandóan a folyam jobb partján kötelesek tartani, a gyanús személyeket el kell fogni, és biztos őrizet mellett Budára felszállítani. Szeptember 17-én Schweidler Jakab Antal budai főhadbiztos a rác falvaktól fegyveresek kiállítását követelté a felkelők ellen. Ercsinek 10 lovast és 5 gyalogost kellett volna kiállítani. A rácok azonban vonakodtak és nem tettek eleget a felhívásnak.

31

' A főhadbiztos a többi rác községekben is tapasztalt ellenállás miatt toborzást rendelt el. Önkényes intézkedése általános tiltakozást váltott ki. A községek bírái 1703. szeptember 23-án közös panaszt nyújtottak be a megyéhez.

32 Ez azonban nem járt sikerrel. A rác községeket kivonták a megye joghatósága alól. A következő évben már sokan a labancok oldalára álltak, rác miliciákat szerveztek.

33 A Rákóczi-felkelés harci eseményei Ercsit elkerülték. Hadtáp-terület volt a község. A dunai malmok jelentős mértékben hozzájárultak a kuruc csapatok ellátásáhez. A felkelés leverése után Ercsit kötelezték kvártélyház létesítésére és fenntartására. Ebben hol a katonai parancsnok lakott, hol átvonuló katonákat szállásoltak el. Ellátásukról a lakosságnak kellett gondoskodnia. A gazdasági helyzet gyors romlása az adózás területén volt különösen érzékelhető. A dikák száma 1703—1704-ben 363 volt. Ez a szám 1710— 1711-ben 165-re, 1713—1714-re 124 dikára csökkent.

3

'

1 Az 1710-es adóösszeírás szerint Ercsiben a hospesek, özvegyek, zsellérek száma 50 volt. Összeírtak 60 ökröt, 48 tehenek, 61 lovat, 2 növendékmarhát, 403 juhot és kecskét, 21 egy éven aluli süldőt és 7 kas méhet. Mindezeken kívül számba vettek még 60 urna bort és 278 pozsonyi mérő vetést is. Megyei összeírás során 1715-ben a portákat vették számba. A lajstromokon 634 jobbágy, 895 házas- és 222 hazátlan zsellér szerepel. Az egy jobbágyra számított jövedelem 383 forint 11 krajcárral, az egy jobbágyra eső költség 92 forintnyi összeggel szerepel a nyilvántartásban. A jobbágygazdaság mértékét nem annyira az emberi munka, mint az