Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Enying

sekor 1946 augusztusában siettek a községi bíró, közgyám, pénztáros, helyettes bíró és az elöljárók fizetését megállapítani az 1938 évinek háromszorosában — forintban.

354 Ennek ellenére a forintban megállapított új költségvetés deficitmentes volt.

3a5 Pedig az iparostanonc-iskola szükségleteinek 80%-át a község hozzájárulásából fedezték. Ekkor a katolikus iskolának 6 tanterme, 6 tanítója, 429 tanulója, a református iskolának 3 tanítója volt. 1946 áprilisában a tanügyi hatóságok által összehívott széles körű értekezlet, melyen részt vettek a pedagógusok és a politikai pártok is, egyértelműen a polgári iskola államosítását és az egyik felekezeti elemivel való egyesítését kívánta.

336 A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium feltételeket szabott: azt kívánta az államosítás feltételéül, hogy az egyesített iskolának legalább három, polgári iskolai tanári képesítéssel rendelkező tanára legyen.

507 A gazdaképző iskola Bakonyvári Márk igazgató vezetésével beköltözött a Csekonics-kastélyba. De ezt az épületet a Népjóléti Minisztérium is igényelte járási kórház céljára. A községi képviselőtestület a kórház létesítését pártolta, és a gazdaképző iskolát a téli gazdasági iskola céljára még 1945 előtt létesített épületbe kívánta telepíteni, ami az iskola számára nem volt kívánatos.

358 1945 végén felmerült a terv, hogy az enyingi járást Fejér megyéhez csatolják át. Ezt a képviselőtestület ellenezte, azzal a meglehetősen mondvacsinált indokolással, hogy az erősebben iparosodott Veszprém piacán Enying mezőgazdasági terményei jobban értékesíthetők.

359 Az átcsatolásra 1946 elején nem is került sor. Persze a közigazgatás nem mindig célszerűen járt el, és méltán keltett bizalmatlanságot. így 1946 decemberében mindkét községi szülésznőt az 5000/1946 M. E. sz. rendelet alapján elbocsátották, ahogy akkor a köznyelv széltében nevezte, „B-listázták". így a község hatósági szülésznő nélkül maradt, és ha szegényjogos anyát ingyen kellett szülésznői kezelésben részesíteni, azt a község esetenként volt köteles díjazni, ami összesen többre ment, mint a szülésznő fizetése.

360 A sportpálya a községé volt. Ezt 1945 előtt főleg a leventék és a MOVE használta. 1946-ban az újonnan alakult Barátság Sportegylet kérésére a pálya kezelését, használatát és gondozását a képviselőtestület erre az egyletre bízta, de nem adott neki kizárólagossági jogot, tehát a pálya használatától más egyletet sem zárt el.

361 A szovjet hősi halottak temetőjének gondozására a község külön parkőrt fogadott.

362 1946 tavaszán sor került 14 utcának új elnevezésére. Ez elég óvatosan történt. A Tisza István utca a Széchenyi István nevét kapta, de Szabó Dezsőről is neveztek el utcát, amit néhány hét múlva megváltoztattak. Sajnos az utcaelnevezések során jó néhány régi helyi nevet elhagytak: Malomsor, Kígyó u., Zöldfa u., Nagykert. Persze az infláció, a helyi középületek helyreállításának sürgőssége sokáig lehetetlenné tette reális költségvetés készítését. Az 1946—1947. évi költségvetés ezért is csak 1947 májusában készült el. Ebben fedezetlen kiadás nem volt, de nem szerepelt benne a megrongált középületek teljes helyreállítása, csak azok legsürgősebb asztalos- és tetőfedő munkái 19 ezer forint összeggel.

364 A viszonyokra jellemző vállalkozás volt 1947-ben Jóreménypusztán, Siómaros határában elemi iskola létesítése. A telket és épületet Siómaros 4* 51