Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Enying

egyet Leshegyről), de vita nélkül, jelölés alapján, közfelkiáltással. Tehát a képviselőtestület nem sokat törődött az elöljáró-választással, neki tárgyalnivalója a jegyzővel volt:

122 A képviselőtestület még törődött a község rendjével, a Keleti-szérűskertek mentén meginduló építkezésekre tekintettel új utcavonalak kijelöléséről gondoskodott, megvásárolt egy épületet a falu központjában az azt eladó református egyházközségtől, szociális munkabizottságok és gyermekétkeztetés céljára. Felemelte az egyesületi polgári iskola segélyét évi 1500 pengőre, mert az új árviszonyok mellett az egylet tandíjból és társadalmi adományokból nem tudta fenntartani az iskolát.

323 A háborús igények súlyát jellemzi, hogy 1943-ben a leventealap költségvetése 63 060 P-re emelkedett, és ez 8%-os községi pótadóemelést igényelt. A leventéknek most már arra is volt igénye, hogy a leventezenekar vezetésére karmestert alkalmazzanak.

324 Állandóan biztatták a községet a megye részéről az új, nagy leventeotthon építésére. A képviselőtestület elutasította a jegyzőnek azt azt indítványát, hogy e célból adják el a községi nagyvendéglőt és a járási főszolgabíró lakásául szolgáló épületet. Ez utóbbit a megye kívánta megvenni szolgálati lakás céljára.

32

'' Persze a háborús infláció jele volt az is, hogy a községi tisztviselők fizetését felemelték, így a bíróét és pénztárosét évi 1200 pengőre, de a hajdúk fizetését is havi 100 P-vel emelték.

320 A háborús gazdálkodás jele a községi ásvány vízadó és vigalmi adó bevezetése, erre megfelelő szabályrendelet alkotása. De bár — nyilván légoltalmi célból — a belügyminiszter kötelezte a községet egy 800 literes tűzoltófecskendő beszerzésére, ezt a beszerzést a képviselőtestület egyszerűen megtagadta azzal az indokolással, hogy a községnek nincs olyan kútja, amiből az ehhez szükséges vizet szivattyúzhatnák.

327 1943 augusztusában a fenntartó társulat kérelmére a képviselőtestület alapos vita után elhatározta az immár 10 éve fennálló, és már 100 tanulót oktató polgári iskola községesítését. A tantestület 16 ezer pengőnyi fizetését fedezi a tanulónként évi 160 pengőben megállapított tandíj. A leshegyi iskolához viszont már 1942-ben gazdasági épületet építettek, hogy a tanító állatot tarthasson, mivel megélhetéséhez erre szüksége volt.

328 A Téli Gazdasági Iskola által gyakorlóterületnek igényelt kb. 43 kat. holdat a községi földekből örökhaszonbérbe adták a kincstárnak.

320 * A háború súlyát a község tehát alaposan megérezte. A német megszállás, majd a nyilasok hatalomra kerülése a belső rendet, a vagyon- és személybiztonságot felborította. Egy hónappal Horthy sikertelen fegyverszüneti kísérlete után, 1944 november elején a harci események Enying közelébe értek. 1944 november elején ugyanis a Vörös Hasereg 3. ukrán frontjához tartozó 57. hadsereg 75. lövészhadteste Mohácstól délre, Apatinnál és Kiskőszegnél hídfőállást létesített a Duna jobb partján. November 23-án a hídfőállásokat egyesítették, és a 2. német páncélos hadsereg védelmi kísérletei ellenére november 28-ra bevonultak Pécsre, Dombóvárra és Püspöknádasdra. Innen fő erejűket Észak felé fordítva december 6ra a Siófok—Polgárdi út mentén elérték Enyinget. December 7-én a szovjet 4. gárdahadsereg az 1. német páncélos-hadosztályt Lepsény felé szorította vissza. E napon felszabadította Enyinget, amelyet eddig a 20. magyar