Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Várnai Tamás: Füle

Az 1956-os ellenforradalom legsúlyosabban a termelőszövetkezetet érintette. Mindössze 500 kat. hold terület és 25 tag maradt a szövetkezetben. Ök is elkövették azt a hibát, hogy a később visszatérni szándékozókat nem akarták visszafogadni. A termelőszövetkezet életében a legjelentősebb fordulat 1960 decemberben következett be. Ekkor a szövetkezet taglétszáma 230 fő, területe pedig 2512 kat. hold lett.- 1962-ben a szövetkezet elnöke: Vinter János lett. aki e tisztséget jelenleg is betölti. 1974-ben a fülei „Búzakalász" Mgtsz gazdasági-társadalmi tevékenysége alapján elnyerte a „Kiváló Szövetkezet" címet. 1974. március 23-án a fülei „Búzakalász" Mgtsz és a jenői „Vörös Csillag" Mgtsz Füle-jenői „Búzakalász" Mgtsz néven egyesült. Az egyesített szövetkezet összterülete 2816 ha (4893 kat. hold). A szövetkezetben a növénytermesztés jelentős szakosodása következett be, főleg őszi búzát, kukoricát, borsót, cukorrépát és lent termesztenek. Az állattenyésztésben első helyen a sertéstenyésztés állt, mivel a szarvasmarha-állomány megfertőződött. A polgárdi „Vörös Csillag" Mgtsz-szel együttműködve 1978-ra tehenészeti telepet készültek építeni. 1974-ben a szövetkezet főbb pénzügyi adatai a következők voltak: Halmozatlan termelési érték: 44 761 M Ft Halmozott termelési érték: 58 229 M Ft Termelőszövetkezeti tiszta vagyon: 28 868 M Ft Bruttó jövedelem: 17 379 M Ft A jövedelemből községfejlesztésre 174 000 Ft-ot, szociális és kulturális alapra 200 000 Ft-ot, fejlesztési alapra 2 500 000 Ft-ot fordítottak. A szövetkezet gépparkja: 29 db traktorból, 26 db pótkocsiból, 4 db tehergépkocsiból és 12 db kombájnból állt. Az egy tízórás munkanapra eső jövedelem 1974-ben 189 Ft, az egy tagra jutó jövedelem 1961-ben 13 944 Ft, 1974-ben 47 200 Ft volt. 1984-ben újra elnyerték a „Kiváló Szövetkezet" címet. A község ipara a szocialista korban is a magánkisipar keretei között maradt. A magánkisiparosok száma 1955-ben 11, 1957-ben 15 fő volt.

2

''' 1963-bn 10, 1963-ban 11, 1976-ban 12, 1978-ban 11 kisiparos dolgozott a községben.

276 A kereskedelmi és vendéglátóipari ellátottság szempontjából Füle a kedvezőtlen helyzetben lévő települések közé tartozik. A vegyesboltok és italboltok forgalma évről évre növekszik ugyan, de főképp a kiskereskedelem a növekvő lakossági igényeket kielégíteni nem tudja. Az iskolai oktatás az államosítás előtti években sok nehézséggel küzdött. Bár az iskolákat súlyos háborús károk érték, a tanítás 1945. április 8-án már megindult, egyelőre az összes tanulót — katolikusokat és reformátusokat — Révi Mária tanította. A tanulók ekkor téglákon és sámlikon ültek, és az ölükbe tett fatáskákon írtak. Még 1945-ben a községbe érkezet Baló István Erdélyből menekült tanító, akit a reformátusok hamarosan kántortanítóvá választottak. Ettől kezdve a két iskola ismét külön működött. Rövidesen hazaérkezett a róm. kat. vezető tanító, Kotosz Gyula, a később államosított iskola igazgatója. Az iskola tantestülete az államosí-