Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Várnai Tamás: Füle

fáskor a következő volt: Koiosz Gyula igazgató, Baló István, Dömötör Emília, Galiba Ferenc, Orbán Valéria, Révi Mária. Az iskola államosítása megszüntette az egyház befolyását a népoktatásban, de a hozzáfűzött vérmes remények csak részben valósultak meg. 1948 után még 10 évig igen mostoha körülmények között folyt a tanítás. Szükségmegoldásként Sándorkán is működött tagiskola, de nyilvánvaló, hogy ez a helyzet nem volt sokáig tartható. Az általános iskola megszaporodott szaktantárgyaihoz képest kevés volt a szakos nevelő. Más területen dolgozókhoz képest a pedagógusok fizetése igen alacsony volt, és inkább csak a pálya szeretete tartotta a katedrán a nevelőket, A községben nagyon rosszak voltak a nevelők lakásviszonyai is. Ennek az lett a következménye, hogy pedagógusok jöttek-mentek, a tantestület összetétele szinte évről évre változott. 1949-ben Kotosz Gyula igazgatót elhelyezték, helyette átmenetileg Enyingi Jolán vezette az iskolát, majd Horváth Gyula 1950 és 1953 között volt az iskola igazgatója. 1953. szeptember 1-től Dömötör Emília vette át az iskola vezetését, aki ebben a minőségben is 1962. szeptember l-ig dolgozott, ekkor a velencei általános iskola igazgatója lett. 1959 januárjában végre elkezdődhetett az új iskola építése. Az építkezésben a helyi iparosok, Gubica János, Józsa István és Süveges Pál kőművesek tevékenykedtek. A segédmunkákat is fülei lakosok végezték. A szorgalmas munka eredményeképpen 1959. szeptember 3-án az új iskolát ünnepélyes keretek között felavatták. Dömötör Emília távozása után Nagy József lett az iskola igazgatója. A lakáshiány miatt tovább tartott a pedagógusok vándorlása. 1966-ban nagy erőfeszítések után átadásra került az első 2 lakásos épület, majd 1967-ben a másik épület is elkészült. A tantestület tagjai az 1969/70-es tanévben a következők voltak: Nagy József igazgató, Kemenesi Zoltán, Horváth Józsefné, Horváth József, Gimesi Klára, Kemenesi Zoltánné, Kovács Józsefné, Dobó Ferenc.

211 Fülén jelenleg már nincsen önálló általános iskola, a felsősök Polgáraiba járnak. A község kulturális ellátottsága megyei viszonylatban is a szerényebbek közé tartozik. Van kultúrháza, moziterme és községi könyvtára. A lakosság kulturálódását, tájékoztatását szolgálják az egyre szaporodó rádiók és televíziós készülékek is. Mérlegelve az 1945 óta eltelt évtizedek eredményeit, megállapíthatjuk, hogy a szocialista mezőgazdaság komoly eredményeket ért el, a lakosság életkörülményeiben azelőtt el nem képzelhető változások történtek. Mindezek ellenére Füle nem tudott a megye jelentős falvai közé emelkedni, sőt, az 1960-as évek végétől kezdve lényegében stagnálás következett be. 1970-ben egy tanulmány jelent meg, mely a falusi települések ellátottsági színvonalát vizsgálta. A vizsgálódás 104 községre terjedt ki, Füle szinte valamennyi vizsgálódási szempont alapján a rangsor második felében foglal helyet. Különösen szomorú a község egészségügyi ellátottsága, melyben az elmúlt évtizedekben alig történt előrelépés.