Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)
Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Enying
\ község gazdasági helyzetének megváltozását jelentette, hogy 1933ra Draskovics Pál óhódosi birtokából az utolsó 250 kat. holdat is kiparcelláztatta, ennek vadászati jogát is az enyingi vadásztársaság szerezte meg évi 50 pengőért. A változott viszonyok következtében a katolikus plébánia is két új iskolai tanterem építésére a községtől kért 3000 P segélyt, amit meg is kapott évi 1000 P-s részletekben. Ugyanekkor a katolikus igazgatótanító lemondott a 12 éve viselt levente-főoktatói tisztségéről, viszont a község évi 100 P ösztöndíjat adományozott a gazdasági szakiskolába járó enyingi tanulók valamelyikének. 287 Ugyanekkor Leshegyen, ahol 50—60 család élt, új iskolát létesítettek 1 tanteremmel, kétszobás tanítói lakással. Az iskolához a telket a község, 9000 P-t az állam, az igás napszámot a leshegyiek szolgáltatták, de hozzájárult Erdődy Sándorné birtokos és a bérlő is. A községnek a megyei tisztviselőktől való függését mutatja, hogy amikor a községi állatorvos a faluból elköltözködött, helyébe mindjárt jelentkezett új bérlő, de csak akkor fedte fel magát, hogy ő Buda István, az új enyingi főszolgabíró, amikor a községi képviselőtestület elhatározta, a házért évi 1100 P haszonbért kér, és hajlandó a házhoz egy új teraszt is építeni. Igaz, ennek költségei csak 416 P-t tettek ki. 288 Nagyon szerette volna a község, hogy Szegő Miklós az általa bérelt Ágostonpusztából alakítson 500 holdon kisbérletet. Erre Szegő nem volt hajlandó. Közben kibérelte Festetics Sándor dégi birtokából a Feketepusztát és Fánimajorf, ahol hajlandó lett volna kishaszonbérleteket alakítani, de ezek az enyingi gazdáknak a nagy távolság miatt nem kellettek. Végül is a községi képviselőtestület, melytől véleményt kért a megyei gazdasági albizottság, ahhoz kötötte a dégi Festetics-birtok bérletéhez való hozzájárulást, ha Szegő Ágostonpusztából hajlandó kisbérleteket alakítani. 289 1937-ben Balatonbozsokkal közösen körállatorvost kívánt alkalmazni, az eltávozott községi állatorvos helyébe. Költségei a község szerint kikerülnek a belügyminiszteri rendelettel megszüntetett fizetett éjjeliőrök béréből, bár a község a fizetett éjjeliőröket is fenn kívánta tartani, és ez ügyben nagyon alaposan megindokolt felterjesztést tett a belügyminiszerhez. A tűzoltóságot viszont az új tűzrendészeti törvény alapján 100 fős köteles tűzoltóság formájában kívánta megszervezni.™ A község remélte, hogy Nagykustyán-pusztáról a tervezett parcellázás miatt a gazdasági cselédek el fognak költözni, s így feleslegessé válik ott iskolát létesíteni. De 300 kat. holdat egy tagban adtak el, és Nagykustyánban 34, Pátapusztán 21, Kiskustyán-pusztán 5, Jóreménység-pusztán 18 tanköteles maradt iskola nélkül. Az iparostanoncok száma azonban 70re emelkedett, ami harmadik osztály megnyitását is szükségessé tette. Ebből a községre 774 P többletkiadás hárult. 201 A gazdasági válság 1937-re enyhült, országos beruházások is indultak, a község 1937. évi számadásában már nem volt hiány, 292 a községi rendőrök számát a község és a lakosság megnövekedése címén 4-ről 5-re emelték, évi 900 P fizetéssel. Elhatározták egészségház építését, melyhez a Belügyminisztérium 12 ezer, a község 3 ezer pengőt és telket adott, illetve e célra elkérte a plébániakert egy részét, melyért hajlandó volt fizetni is.
