Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)
Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Enying
Az Igazságügyminisztérium megkeresésére nagy viták után elhatározta az eddig főszolgabírói hivatal elhelyezésére szolgáló épület lebontását, és helyébe emeletes ház építését, úgy, hogy az emeleten a telekkönyvi hivatal és telekkönyvtár, a földszinten a főszolgabírói hivatal nyerjen elhelyezést. Az építkezést, 16 ezer pengőt, hozzávetőleges költségvetéssel tervezték, de eddig is minden építkezés többe került, mint amennyit terveztek. Ügy számítottak, hogy az Igazságügyminisztérium által fizetendő bér 15 esztendő alatt amortizálja az építési költséget. Gazdasági továbbképző iskolát azonban nem tudtak beindítani felszerelés és szakképzett oktató hiánya miatt. Ehelyett csak kéthónapos téli gazdasági tanfolyamokat szerveztek. Az egészségház építési költségei már az építkezés megkezdése előtt 25 ezer pengőre emelkedtek, melyből 6 ezer pengő a községet terhelte. Telket sem a plébániától sem a gróftól nem kapott, így a Lajoskomáromba vezető úttól keletre jelölte ki a képviselőtestület a ház helyét. 293 Ugyancsak a gazdasági válság enyhülésének volt a jele, hogy a község egy új kisegítő munkaerőt akart felvenni havi 65 pengő fizetésért. Erre azért is szükség volt, mert Fehérvári József írnoknak 1937-ben kétévi fizetés nélküli szabadságot adtak, hogy a jegyzőtanfolyamot elvégezhesse. Bodor Pál segédjegyzőt 1934-ben megválasztották Mezőszentgyörgyre vezető jegyzőnek, és helyébe Pataky Lajos oki. jegyzőt választották segédjegyzővé, ő lesz majd a legnehezebb időkben a község vezető jegyzője. 29 '' Már a háború előszelét jelzi, hogy 1938-ban a község 1160 pengőt fordított légvédelmi kiadásokra, melyekre a belügyminiszteri rendeletek kötelezték, és 600 pengővel járult a „Horthy Miklós nemzeti Repülő Alap"hoz. Ez nem volt csekély kiadás, amikor ugyanez évben a község az óvodára összesen 3056 pengőt, az iparostanonciskola „felemelt" szükségleteire 2729 pengőt költött. 295 De a községnek kiadásai voltak a református egyházközség iskolájára is, amely 3 tantermet, igazgatói lakást foglalt magában az új építkezés következtében. Diákja még 1946-ban is csak 201 volt. Ez az iskola a községtől 6 ezer pengőt kapott. Az 1938-ban már 409 rendes és 126 továbbképzés tanulót tanító katolikus iskola 5 tanerős iskolához két új tanterem épült, és erre is kért 3 ezer pengő segélyt, amit meg is kapott. A megfogyatkozott kegyúri birtok már nem tudta ellátni az iskolát. A műemléknek számító katolikus templom restaurálására is fordított a község 200 pengőt, noha a tatarozás költsége elérte a 6 ezer pengőt. 290 A leshegyi állami elemi iskola építését végül is 1939 júliusában rendelte meg a község. A költségből 10 ezer pengő államkölesönt, és 7 ezer pengő megyei árvaszéki kölcsönt kapott. Ugyancsak kölcsönből fedezte a község a járásbíróság kibővítésének és tatarozásának 18 ezer pengő költségét is. Az épületért az Igazságügyminisztériumtól évi 3700 pengő bért kért. E nagy kiadást a község azért vállalta, hogy a bérleti szerződésben 25 évre biztosítsa, a járásbíróságot nem helyezik el Enyingről. Ugyanekkor főszolgabírói hivatal céljára 20 ezer pengőért újabb házat kívánt vásárolni. Mindez súlyosan terhelte a község szociális szükségleteit, és újabb adósságokat halmozott. 29 ' A községi gőzmalom és nagyvendéglő bérletét 1929-ben újították meg. A malmot 32 éve Pál Károly bérelte, és a képviselőtestület az ő kezén kívánta hagyni. A megyei kisgyűlés azonban elrendelte, hirdessenek rá árverést. Az árverést gondosan kidolgozott feltételekkel meg is tartották, legtöbbet évi 700 P-t egy idegen kínált, Pál Károly, az eddigi bérlő csak
