Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Várnai Tamás: Füle

A felszabadulás előtt 1944-ben Fülén 256 ház volt, 1307 lakossal, a község határa 5272 kat. hold volt. Hozzátartozott: Fácántelep, Kölestelek, Sándorka, Szölöhegy.

m Fácántelep lakossága 26 fő volt.

109 Kölesteleken 23 fő élt.

170 Legnépesebb volt Sándorka 161 lakossal, Szőlőhegy lakossága 21 fő volt, 171 A dualista korban a község a sárkeresztúri országgyűlési választókerülethez tartozott. 1899-ben 142 választásra jogosult polgár fele a Függetlenségi Pártot, i

/t

l része pedig a Szabadelvű Pártot és a Katolikus Néppártot támogatta.

172 1905-ben a választásra jogosultak száma 153 fő volt, a kormánypárt megbízható embere pedig Keresztes Sándor.

m A fülei választók többsége 1910-ig kitartott a reformkorból, az 1848as forradalom és szabadságharc idejéből jól ismert Madarász József mellett. Madarász pozíciója csak az 1910-es választásokon ingott meg, többek között a fülei választók „jóvoltából". A füleiek ekkor azon a véleményen voltak, hogy Madarász már öreg, a mandátumot mindenképpen a munkapárti Fiáth Györgynek kell juttatni.

174 1877-ben a község Polgárdival együtt alkotott egy törvényhatósági választókerületet. Ezzel kapcsolatban a fülei választók a megyei bizottsági tagok megválasztása ellen panaszt nyújtottak be. A panasz szerint az 1877. október 24-én megtartott választás sérelmes a füleiekre nézve, mivel a háromszor akkora Polgárdi lakosai a füleieket mindig leszavazzák, így a község a megye gyűlésein soha sem lesz képviselve. Füle a választási eredmény megsemmisítését kérte, azzal, hogy Polgárdi a 3 bizottsági tag mellé csak 1 tagot választhasson, s Füle is választhasson 2 bizottsági tagot. A panaszt a megyei igazoló választmány — törvényes alap hiányában — elutasította, mivel a választás nem községenként, hanem választási kerületenként történik.

175 1892-ben Füle a 26. sz. nádasdladányi törvényhatósági választókerülethez tartozott, választók száma 156 fő volt.

170 1881-ben a bíró Szőllősi Mihály}

77 1885-ben a megválasztott községi elöljáróság tagjai voltak: Varga Mihály bíró, Halom János törvénybíró, Kovács András pénztárnok, Mészáros Ferenc közgyám.

1

'

8 Az 1888-tól 1900-ig terjedő időszakra megválasztott községi elöljáróság tagja lett Kiss János bíró, Orbán József törvénybíró, Varga Sándor pénztárnok, Varga Mihály közgyám, Keresztes Mihály, Szeredi József, Székeli Sándor, Rostási József esküdtek.

179 1898-ban a vezető jegyző Gróf Pál, aki 1873 óta töltötte be ezt a tisztséget és nagy szakmai gyakorlattal rendelkezett. A községi bíró ekkor Tar József volt. A községháza épülete jó állapotban volt. Közigazgatási „apparátus" vezető jegyző és 1 irnok. Utóbbi tisztséget 1898-ban Kovács Károly töltötte be. A község törzsvagyona Ingatlanokban 18 950 — Ft Állatvagyon 250,— Ft Tőkepénzben 2 350,— Ft Ingóságban 1 663,95 Ft Összesen: 23 213,95 Ft A községben orvosi rendelő volt. Gazdakör és köteles tűzoltóság működött. A szegényalap 410 Ft. A községnek 11 km vicinális útja volt, kielégítő állapotban.

180