Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Várnai Tamás: Füle

1899-ben a községi törzsvagyon 1679 forintot jövedelmezett. A községben Gazdakör, Katolikuskör és köteles tűzoltóság működött. A két iskolának összesen 129 tanulója volt.

181 1900-ban a község törzsvagyonának értéke, 46 888 forintot tett ki. A községben orvos, állatorvos, gyógyszertár nem volt. Fülét a polgárdi körorvos látta el, akinek fizetéséhez 340 Ft-tal járultak hozzá. A község szegényalapja ekkor 950 Ft volt.

182 1904-ben a községi bíró Keresztes Sándor, a törvénybíró Csatári Mihály, a pénztárnok Szenyéri A, János volt.

183 1905-ben a megüresedett vezető jegyzői állásra Ferenczy János volt falubattyáni községi jegyzőt választották meg.

l?4 1909-ben a községben 225 választópolgár volt. A községi bíró Punger József, a törvénybíró Szőllősi János volt.

185 1898-ban megnyílt a Börgönd— Szabadbattyán—Tapolca vasútvonal és Füle vasúti megállóhelyhez jutott. A községben 1900. november 16-án önálló postahivatal kezdte meg működését. Kézbesítési körzetéhez Füle, Kölestelek és Sándorka tartozott. A villany bevezetésére valószínűleg a két világháború közötti időszakban került sor. A posta működéséhez a község évi 80 koronával járult hozzá.

180 Az első világháborút megelőző években megszaporodtak a község adósságai. 1908-ban a község 1500 korona ideiglenes kölcsön felvételét tartaná szükségesnek.

187 (Nem lehet megállapítani, hogy milyen célra.) 1909- ben a folyó kiadások fedezésére a község újabb 1500 korona kölcsönt vett fel.

188 ' 1910- ben a községnek a balatonvidéki vasútvonal és a hozzávezető út építésével kapcsolatban 12 000 korona adóssága állt fenn, melynek törlesztésére kölcsönt vett fel.

18

" 1911- ben újabb 2000 korona kölcsön felvételére került sor, még ebben az évben esedékes visszafizetésre.

190 1912- ben a képviselő-testület engedélyt kapott, hogy a telkes gazdák pénztárából 1000 korona rövidlejáratú kölcsönt vehessen fel.

191 A felvett kölcsönök 1913-ban és 1914-ben is tovább szaporodtak.

192 (Csak a vasúttal kapcsolatos kiadásokat ismerjük, hogy a többi kölcsönre miért volt szükség, nem lehet megállapítani.) Az I. világháború idejéből igen kevés adatunk van. A háború éveiben összesen 202 személy vonult be, közülük 52-en vesztették életüket.

193 1916-ban és 1917-ben a róm. kat. templom 2 nagyharangját háborús célokra elrekvirálták.

194 A községi képviselő-testület 1915-ben a háborús károkat szenvedett felvidéki falvak (jelenleg Csehszlovákiához és a Szovjetunióhoz tartozó területek) újjáépítéséhez 1000 koronával járult hozzá.

195 Az őszirózsás forradalom után 1918. november 8-án Fülén népgyűlést tartottak.

190 A népgyűlésen Szálai László ref. lelkész különös hangvételű ünnepi beszédet tartott. Megelégedéssel nyugtázta, hogy a „szenynyes áradat" (nyilvánvalóan a forradalmat értette ezalatt a szónok) elkerülte Fülét és a községben nyugalom van. Ezzel egyidejűleg a szónok hazafiságról, új Magyarországról, néphatalomról és megújhodásról beszélt. Intette a népgyűlést, hogy „ezt a hazafias magatartást és példás higgadt viselkedést ezután se tévessze szem elől". A beszéd után megválasztották a Nemzeti Tanács helyi bizottságát. A bizottság elnöke Szálai László, tagjai Orbán József, Szőllősi János, Hajda János, Vinter Imre és Mészáros Imre kisbirtokosok lettek. Az elöljáróság tagjai Keresztes Sándor bíró,