Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Enying

viselniök, tanulónként havi 10 P-t, de a község is adott 200 pengő segélyt helyiség bérletére, padok beszerzésére. E megoldással egyelőre meg voltak elégedve, sőt, hálásak voltak azoknak a megyei és országos tisztviselőknek, akik ezt lehetővé tették

264

. Az 1932-ben bevezetett általános takarékosság a község költségvetését egyensúlyba hozta, és többé nem is volt jelentős községi deficit.

265 Pedig egyrészt az 1920. évi földreform befejezése, másrészt a folyószabályozás folytán néhány parcellának más község határába kerülése — illetve néhány parcellának Enyinghez kerülése — miatt végre kellett hajtani a telekkönyv helyesbítését, szaknyelven szólva a telekkönyvi betétszerkesztést. Ez sok utánjárást igényelt, míg a vonatkozó engedélyeket és határozatokat megszerezhették, de a községnek elég jelentős (5000 P) költségébe is került. De megpróbálták az óhódosi Draskovics-birtokot is kis parcellákban eladni. Jelentkezők lettek volna rá bőven, de az eladás mégis nagyobb parcellákban történt.

206 A takarékosság módjára jellemző, hogy a község — bár ezt a törvényhatósági kisgyűlés ismételten tilalmazta — 6797 pengő költséggel a körorvosi lakást tataroztatta, de rendelőhelyiséget és várót nem magában a házban alakított ki, hanem erre — a körorvos kérésére — a házudvarán álló fészer rendbehozását használta fel.

267 A kormány a borfogyasztási adót átengedte Enyingnek a községi terhek viselésére, de egyben annak összegét — nyilván a gazdasági válságra való tekintettel — 50%-kal leszállította. A községi képviselőtestületben hosszas viták kezdődtek, hogy az eddig felületesen kezelt borfogyasztási adó, hogyan lesz valóságos községi bevétel. A kérdés megoldása elég nehezen ment, mert attól tartott az elöljáróság, hogy az amúgy sem nagyon jövedelmező bortermeléstől az adó miatt elveszik a gazdák kedvét.

268 1932 júniusában leégett a Csekonics-uradalom majd' 200 éves nagy magtára, 50 mázsa gabonával együtt. A község kérte, hogy az építési hatóságok ne engedélyezzék a magtár helyreállítását, mert az a község közepén volt. A bérlők persze kitartottak a régi helyen való helyreállítása mellett, mert az jóval olcsóbb volt.

269 A magán polgári iskolát 1933 szeptemberében a megalakult Enyingi Polgári Iskolai Egyesület vette át, a bérelt épületet felszerelte padokkal, asztalokkal, 1935-ben újabb tantermet építettek hozzá. A tanulók száma az 1934—35. tanévben elérte a 107-et, ami fejlődésképességét bizonyította. Ide telepítették át az iparostanonc-iskolát is. Bár elég magas tandíjú magániskola maradt, a község kénytelen volt időnként kölcsönökkel, 1935ben 500 P adománnyal is támogatni.

270 Kevésbé szerencsésen alakult — nyilván a számba vehető közönség csekély jövedelme miatt — a filmszínház sorsa. Zappert Ernő, a bérlő éveken át nem fizetett bért, és az ellene indított perben bizonyította, hogy a mozira ráfizet. Űj bérlőt a község nem talált. Rojkó Károly enyingi lakos saját engedélyt szerzett, megpróbált társulni a községgel, de annak engedélye már csak néhány évre szólt, így Rojkó lelépési díjat fizetett a községnek és önálló vállalkozó lett. Maga épített moziépületet és szerelte fel. Persze ő sem könnyen boldogult, hamarosan kénytelen volt áramszolgáltatási kedvezményt kérni.

271 1934-ben lejárt Szegő Miklós és társainak bérleti szerződése a Csekonics-birtokon. Szegőék, akik ellen több panasz is futott be a Földmívelésügyi Minisztériumba,

272 tartottak attól, hogy a megyei Közigazgatási Bi-