Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Enying

zottság Gazdasági Albizottsága a bérlet meghosszabbításának tárgyalása során véleményt fog kérni a községi képviselőtestülettől, ezért felajánlották, hogy a bérletből 100 kat. holdat harmados kukoricaföldnek adnak ki a legszegényebb lakosok részére. A kedvezményben azokat részesítették, akik igaerőt tudtak szerezni, 200 kat. holdat később kishaszonbérbe adtak, holdanként 260 kg búza haszonbérért. E feltételekkel némi vita után és nem egyhangúan a képviselőtestület tudomásul vette a bérlet meghosszabbítását.

273 Egyébként azonban a képviselőtestület inkább a kisiparosok, kiskereskedők érdekét próbálta szolgálni. Ezért kérte a négy országos vásár idejének áthelyezését február első, június harmadik, szeptember első és december első hetének szerdájára, és új vásárteret rendezett be a vasútállomástól keletre, s azt 5200 pengő költséggel felszerelte korlátokkal, vizsgáló hellyel, a régi vásárteret pedig eladta a volt úrbéresekből alakult Enyingi Legeltetési Társulatnak, ugyancsak 5000 pengőért.

2

'

4 A nem nagy lélekszámú evangélikusok is elhatározták, hogy Enyingen lelkészséget létesítenek. Kérelmükre 1937-ben a község imaház és paplak céljára a régi vásártéren 249 négyszögöl területű telket ajándékozott a gyülekezetnek.

2

'

5 Szinte ezzel egyidejűleg csúnya vita zajlott le a képviselőtestületben Szabó József plébános és Nagy István, valamint a vezető jegyző között. A plébános azt panaszolta, hogy őt néhányan a szegény , szemét nép" bujtogatásával vádolták, ami ellen tiltakozott. Azt azonban senki sem ismerte be, hogy a szegényeket „szemét nép"-nek nevezte volna. Szabó József végül is bocsánatot kért.

270 Horvát May Imre katolikus tanító és levente-főoktató fizetését a vármegyei takarékossági intézkedés ellenére összesen évi 380 pengőben tartotta fenn, mert a községbeli leventék száma összesen 350 fő volt.

27

' Sok vita és eredménytelen gyűjtés után 1936 nyarán Király Tibor felajánlotta, hogy a felállítandó országzászló költségeit egyedül viseli, a község csak a felállítás helyét falaztassa fel a járásbíróság, a református templom és az állatorvos lakása közti téren. A puszta falazás 1000 pengő költségét a képviselőtestület elvállalta, de a terület kiegyengetését már nem, mert az 3000 pengőt jelentett volna.

278 A gazdasági válság nyomasztóan hatott. Ennek jele volt, hogy Hajas István, aki 3 éve bérelte a községi nagy vendéglőt, teljesen fizetésképtelen lett, és így a vendéglő rendben tartását is elhanyagolta. Minthogy bért sem tudott fizetni, 1933-ban a község helyette Horváth József szilasbalhási lakosnak adta azt bérbe, aki az első évben 600, a továbbiakban 800 pengőt fizetett. Óvadékot is kértek tőle, de az új bérlő csak 500 pengő óvadékot tudott készpénzben adni, további 500-ról váltót adott.

279 A községi autonómiát a vármegye nem nagyon tisztelte. A megyei hatóság telefonon tiltakozott 1936-ban az ellen, hogy a község a képviselőtestületi tagok választásánál két választókerületet alakítson. A képviselőtestület azonban szavazattöbbséggel úgy döntött, hogy a két kerületet mégis megalakítja. A 20 választott képviselő fele került megválasztásra 1935-ben. Választójogosult volt 1669 fő. Nem tudjuk, mennyi élt közülük a szavazati jogával,, de a 10 képviselőtestületi tagot megválasztották, köztük két doktort. A megyei kisgyűlés ezt a választást megsemmisítette.

280