Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Enying

képviseletében jelentek meg. 2o ° Az 1931. évi tisztújítás során az elöljárók egy részét leváltották, de a bíró Moharos Péter maradt. 251 Bár a község takarékosságra szorult, mégis kénytelen volt 5 ezer pen­gő újabb kölcsönt felvenni, a százéves körorvosi ház tatarozására. 252 Bár a törvényhatósági bizottság 1932-ben arra kívánta rászorítani a községet, tér­jen vissza a házak sorrendjében kijelölendő ingyenes éjjeliőrökhöz, a kép­viselőtestület ragaszkodott — a nagyobb biztonság címén —• a fizetett éj­jeliőrökhöz. 253 A megyei kisgyűlés egyebekben is takarékosságra kívánta szorítani a községet, és erélyesen beavatkozva ügyeibe, törölte a községi költségvetésből a húsvizsgáló díját, a községi levente-főoktató írásbeli ad­minisztrációjának díjazását, a tankötelesek törzskönyvvezetőjének díját, a községi alkalmazottak biztosítási díjait, és OTI-járulékait, amiket eddig a község fizetett. A képviselőtestület azonban a községi önkormányzat meg­sértését látta ebben, bár valójában a községi igazgatási alkalmazottak díja­zásáért szállt síkra, és megújította a község eredeti határozatát, illetve a megyei határozat ellen fellebbezéssel élt a belügyminiszterhez, 234 sőt, két hónapra új kisegítő munkaerőt is alkalmazott. 255 1931-ben a községi fais­kola kezelőjének fizetését 90 P-ről évi 200 P-re emelte, tekintettel arra, hogy az új akácos területével a faiskola másfél holddal gyarapodott. 256 Tóth Je­nőnek, a község vezető jegyzőjének az Enyingi Takarékpénztárnál és az Enyingi Hitelszövetkezetnél viselt igazgatósági tagságát mint közérdekűt engedélyezte, 257 és amikor Stelczer Ferenc községi írnok 4500 P-s sikkasz­tása miatt —• melyért fegyházra is ítélték — a vezető jegyző anyagi fele­lősségét megállapították, a község csatlakozott a jegyző által indított per­hez 258 , tehát támogatta tisztviselőit. A falu főutcáját Kossuth Lajos utcának nevezték, melyet naponta lo­csolni kellett. Ezt azonban csak úgy tudták megoldani, hogy ennek költ­ségeit a háztulajdonosok összeadták. 259 Pedig a lakosok nyomorúsága 1931 nyarán olyan mértékű volt, hogy a képviselőtestület felterjesztést intézett a megye törvényhatósági bizottságához az iránt, hogy a 15 holdasnál sze­gényebbeket teljesen, az ennél vagyonosabbakat félig (50%-kal) mentesít­sék a közmunkaváltság alól. 260 Az azonban nem jutott a testület eszébe, hogy a közmunkát természetben is lehet kérni, és nem pénzben. Egészen 1931-ig a község földjeinek a vasútállomás melletti részét saját kezelésé­ben hasznosította. Mikor a gabona ára mélyre zuhant, és a gabonaeladás­ból csak minimális haszon volt, e földeket három évre haszonbérbe adta, nyilvános árverésen, gondosan megállapított feltételekkel, persze gaboná­ban fizetendő haszonbérért. 261 A község kulturális fejlődése ha lassan is, tovább folyt. 1930-ban sza­bályrendeletet alkottak a házaló kereskedés eltiltásáról, a helyhatósági en­gedélyek díjairól, hirdetésekről, a könyvtárakról, a közhasználatú hídmér­legről, a szegényházról, az új utcák nevéről és a községrendezésről. 262 Elég gondos tervet készítettek az Imremajortól északra fekvő úgynevezett Ke­gyelemföldi-dűlő víztelenítéséről, e célra árkok ásatásáról és az árkolási költségek ki általi viseléséről. 263 Hosszú tárgyalások, kérvényezgetések után 1933 májusában megvaló­sították a polgári iskolát, egyelőre olypan formában, hogy Varga Ernő polgári iskolai tanár engedélyt kapott 47 már polgáriba beiratkozott tanuló Enyingen történő oktatására, azzal a kedvezménnyel, hogy a tanulók ma­gánvizsgát is Enyingen tehessenek. Az oktató díját a szülőknek kellett

Next

/
Thumbnails
Contents