Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Enying

képviseletében jelentek meg.

2o

° Az 1931. évi tisztújítás során az elöljárók egy részét leváltották, de a bíró Moharos Péter maradt.

251 Bár a község takarékosságra szorult, mégis kénytelen volt 5 ezer pengő újabb kölcsönt felvenni, a százéves körorvosi ház tatarozására.

252 Bár a törvényhatósági bizottság 1932-ben arra kívánta rászorítani a községet, térjen vissza a házak sorrendjében kijelölendő ingyenes éjjeliőrökhöz, a képviselőtestület ragaszkodott — a nagyobb biztonság címén —• a fizetett éjjeliőrökhöz.

253 A megyei kisgyűlés egyebekben is takarékosságra kívánta szorítani a községet, és erélyesen beavatkozva ügyeibe, törölte a községi költségvetésből a húsvizsgáló díját, a községi levente-főoktató írásbeli adminisztrációjának díjazását, a tankötelesek törzskönyvvezetőjének díját, a községi alkalmazottak biztosítási díjait, és OTI-járulékait, amiket eddig a község fizetett. A képviselőtestület azonban a községi önkormányzat megsértését látta ebben, bár valójában a községi igazgatási alkalmazottak díjazásáért szállt síkra, és megújította a község eredeti határozatát, illetve a megyei határozat ellen fellebbezéssel élt a belügyminiszterhez,

234 sőt, két hónapra új kisegítő munkaerőt is alkalmazott.

255 1931-ben a községi faiskola kezelőjének fizetését 90 P-ről évi 200 P-re emelte, tekintettel arra, hogy az új akácos területével a faiskola másfél holddal gyarapodott.

256 Tóth Jenőnek, a község vezető jegyzőjének az Enyingi Takarékpénztárnál és az Enyingi Hitelszövetkezetnél viselt igazgatósági tagságát mint közérdekűt engedélyezte,

257 és amikor Stelczer Ferenc községi írnok 4500 P-s sikkasztása miatt —• melyért fegyházra is ítélték — a vezető jegyző anyagi felelősségét megállapították, a község csatlakozott a jegyző által indított perhez

258

, tehát támogatta tisztviselőit. A falu főutcáját Kossuth Lajos utcának nevezték, melyet naponta locsolni kellett. Ezt azonban csak úgy tudták megoldani, hogy ennek költségeit a háztulajdonosok összeadták.

259 Pedig a lakosok nyomorúsága 1931 nyarán olyan mértékű volt, hogy a képviselőtestület felterjesztést intézett a megye törvényhatósági bizottságához az iránt, hogy a 15 holdasnál szegényebbeket teljesen, az ennél vagyonosabbakat félig (50%-kal) mentesítsék a közmunkaváltság alól.

260 Az azonban nem jutott a testület eszébe, hogy a közmunkát természetben is lehet kérni, és nem pénzben. Egészen 1931-ig a község földjeinek a vasútállomás melletti részét saját kezelésében hasznosította. Mikor a gabona ára mélyre zuhant, és a gabonaeladásból csak minimális haszon volt, e földeket három évre haszonbérbe adta, nyilvános árverésen, gondosan megállapított feltételekkel, persze gabonában fizetendő haszonbérért.

261 A község kulturális fejlődése ha lassan is, tovább folyt. 1930-ban szabályrendeletet alkottak a házaló kereskedés eltiltásáról, a helyhatósági engedélyek díjairól, hirdetésekről, a könyvtárakról, a közhasználatú hídmérlegről, a szegényházról, az új utcák nevéről és a községrendezésről.

262 Elég gondos tervet készítettek az Imremajortól északra fekvő úgynevezett Kegyelemföldi-dűlő víztelenítéséről, e célra árkok ásatásáról és az árkolási költségek ki általi viseléséről.

263 Hosszú tárgyalások, kérvényezgetések után 1933 májusában megvalósították a polgári iskolát, egyelőre olypan formában, hogy Varga Ernő polgári iskolai tanár engedélyt kapott 47 már polgáriba beiratkozott tanuló Enyingen történő oktatására, azzal a kedvezménnyel, hogy a tanulók magánvizsgát is Enyingen tehessenek. Az oktató díját a szülőknek kellett