Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Enying

ánnyal záródott, amelyet pótadóból fedeztek. Az ellenforradalmi rezsim első éveinek pénzügyi tehetetlensége ugyan eltűnt, de a község, bár igye­kezett ügyelni a felesleges kiadások mellőzésére, folyamatosan új beruhá­zásokra (pl. utcakövezés) kényszerült, és így új adósságokba bonyolódott. 2 " 9 A takarékosság kisszerű felfogására jellemző, hogy az alispán körren­delete ellenére a község 1927-ben megtagadta a mentőautó beszerzését, anyagiak hiányára hivatkozva 219 , de ugyanekkor új állatorvosi lakást épí­tett 24 600 Ft-ért, túllépve az előirányzott összeget is. Minthogy pedig az állatorvos nem tudott iható vizű kutat ásatni, a község költségén fúratott kutat, és a község a szivattyúbeszerzés költségét is vállalta. 211 Az útépítés céljára felhasznált községi közmunkát szigorúan számon tartották. 212 A közmunkát azonban nem természetben kérték, hanem he­lyette váltságot fizettettek, azzal az indokolással, hogy a közmunkában nem sikerül eredményesen dolgoztatni. 213 Ez a stabilizált pengő következ­ménye is volt, mert az elöljáróságnak biztosabb volt készpénzösszegekre tervezni ós azzal elszámolni. Nem gondoltak arra, ami néhány év múlva bekövetkezett, hogy a gazdasági válság következtében nemcsak a napszá­mosok, a kisgazdák is képtelenek lesznek közmunkaváltságot fizetni. Ez a számadási kényelmesség egyéb tekintetben is megbosszulta ma­gát. A község továbbra is haszonbérbe adta a gőzmalmot, a nagyvendéglőt, a csendőrlaktanyának vásárolt, de igénybe nem vett házat, és a község szántóföldjeit, az úgynevezett kegyelemföldeket 214 , de a föld haszonbéré­nek beszedését a Veszprém Megyei Mezőgazdák Terménykereskedelmi Rt­ra bízta, az pedig ismételten késedelmeskedett a beszedett haszonbérnek a község részére való befizetésével. 215 Ennek következtében nemcsak új adósságok felvételére kényszerült a község, de többször előfordult a költségvetés keretében hiteltúllépés, illetve — alispáni engedéllyel — hitelátruházás, azaz főleg az építési költségek­nek a vártnál magasabb összege következtében nem arra fordították a ren­delkezésre álló pénzt, amire a költségvetés előirányozta. 216 Mindez nem akadályozta azt, hogy a községi tisztviselők és alkalmazottak fizetését és a kiküldetésben eljáró elöljárók (esküdtek) napidíját újból, magasabb ösz­szegekben állapítsák meg. 217 A modernebb technika alkalmazására való igény elismerését jelenti, hogy 1928-ban a. képviselőtestület motoros tűzoltófecskendőt szerzett be, és a tűzoltószertár előtti bővizű kutat motorosszivattyúval szerelte fel. 218 A szociális viszonyok némi figyelembevételét jelezte, hogy 1929-ben a képviselőtestület két községi szülésznőt választott, évi 600—600 P fize­téssel, de a szülésznők a szülés levezetéséért külön is kaptak pénzt: a 25 kat. holdnál nagyobb birtokúaktól és a diplomásoktól 20 P, a 10—15 holda­soktól és egy segéddel dolgozó iparosoktól 15 P-t, az 1—10 holdas gazdák­tól, tisztviselőktől és segéd nélkül dolgozó iparosoktól 8 P-t, a vagyontalan napszámosoktól, iparossegédektől és cselédektől 6 P-t kértek. 219 Persze, ez a díjazás sem volt arányban a páciensek jövedelmével. Az urbanizálódás jele volt, hogy 1929-ben a község a belterületen 300 négyszögöles telket és 1000 pengő segélyt ad iparosszékház (nyilván ipar­testület és ipartársulat) céljára, de azzal a kikötéssel, hogy a ház nagy­termét jótékony célú előadások és mulatságok céljára — fűtési és világí­tási költséget nem számítva — ingyen bocsássák rendelkezésre. 220 A helyi hatalmasságok visszaéléseit azonban eltűrte a képviselőtestület, így a

Next

/
Thumbnails
Contents