Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)
Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Enying
szomszédok tiltakozása ellenére is azt, hogy Kenessey Pongrác főszolgabíró a háza előtti közterületen kertet létesített és azt be is keríttette. 221 A gazdasági élet fejlődésére mutat, hogy 1928-ban a község benzin és olaj anyagok tárolására igen olcsón bérbe adta a Vacuum Oil Company Rtnak szénkéneges pincéjét és 200 négyszögöl területét, persze abban a reményben, hogy idővel ott benzinkút is létesül. 222 Ugyanekkor a vasútállomás kibővítésére 360 négyszögölet adott át a MÁV-nak. Az enyingi állomás ugyan az igen gyenge alépítményű Veszprém—Dombóvár vonalon feküdt, de az állomás kibővítése fellendülő forgalom jele. 223 Az idők szükségleteihez való alkalmazkodást jelentette, hogy 1929-ben négy fizetett éjjeliőrt alkalmaztak. 224 1929-ben a választott képviselőtestületi tagok választásán mindössze 130 szavazatot adtak le, 225 ami a szavazati joggal rendelkezők érdektelenségét is mutatja. Nem minden jogosult szavazott, mert nem látták úgy, hogy saját érdekeiket is szolgálókat juttathatnak a képviselőtestületbe. Nem csoda, hogy az újonnan megalakult képviselőtestület megint Moharos Pétert juttatta a községi bírói székbe, aki eddig is megfelelt a jegyző és a megyei hatóság igényeinek. 220 Még a 19. század végén a község nagy áldozatot hozott, hogy itt állandósuljon a járási székhely és a járásbíróság. A község több mint 23 helyiségből álló házat épített, melyet járásbíróság, főszolgabírói hivatal és adóhivatal céljára a kincstárnak és a vármegyének bérbe adott. 1929-ben azt kívánta a község, ha a kincstár megvásárolja az épületet, de az persze nem volt erre hajlandó. Hiába pártfogolta a község kívánságát országgyűlési képviselője, Dréhr Imre népjóléti államtitkár. Sőt, a járásbíróság vezetője lépett fel azzal az igénnyel, hogy az épület kályháit a község alakíttassa át szénfűtésesre, amit persze a község tagadott meg. Viszont a bérösszeget jelentékenyen felemelte. 227 Mióta Csekonics gróf az egész uradalmat bérbe adta, kevesebb volt az összeütközés vele, és a bérgazdaság méltányos ellenszolgáltatást adott az általa igényeltekért, illetve az általa végzett beruházások a községnek is anyagi előnyére szolgáltak. De csökkent is a gróf erkölcsi súlya, amióta távol tartózkodott. Pl. 1929-ben az ő képviselője is jelentkezett a vadászati jog bérletére, azt mégis az addigi bérlő, Bélák Imre, az enyingi Takarékpénztár egyik vezető embere kapta meg, kivéve a plébános 105 holdnyi javadalmát és Wertheim Pál 257 holdas birtokát, melyen ők maguk együttesen kívánták e jogot gyakorolni. 228 Többéves munka alapján 1930 elejére elkészült a község új kataszteri felmérése és tagosítási munkálata. A felmérés szerint a község mezőgazdasági határa 11 557 kat. holdról 12 018 kat. holdra változott. Ezen belül az uradalmi birtok 100 holddal és nem egészen 15 000 arany korona kataszteri tiszta jövedelemmel, a ,,polgári"-nak nevezett egyéb kis- és középbirtok nem egészen 400 kat. holddal és 24 800 arany korona kataszteri tiszta jövedelemmel lett több. Az uradalom adója 3600 pengővel, az egyéb birtoké majdnem 6000 pengővel emelkedett. A kataszteri tiszta jövedelem emelkedését a terület pontos felmérésén kívül annak tudták be, hogy az egy3 FMTÉ 16. 33
