Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Felcsút

felhasználás végett a Duna melléki református superintendens hiteles protocollum alapján kiállított pecsétes irattal igazolta, hogy Felcsúton 1626ban Nagy Halázsi Pápa Gergely, 1629-ben Kosztolányi Simon, 1632-ben Galántai György, 1652-ben Kenései János működött prédikátorként.'

2 Persze e XVII. századi református lelkészekről egyéb adat nincs, és nem állapítható meg, mi volt az a „hites protocollum", melyre a superintendens bizonyítványát alapította. Az 1756. évi vizsgálat során nem használt annak bizonyítása, hogy az oratórium is, a harangláb is Érdy bekerített telkén volt, mert az is bebizonyosodott, hogy az oratóriumot nemcsak Érdy és családja, de a falubeli, sőt olykor más faluból jövő reformátusok is használják, ott a prédikátor esketést, keresztelést is végez. Az ügyet a püspök biztatására fellépő bicskei plébános nem hagyta elaludni, szüntelenül követelte az oratórium lebontását és a prédikátor eltávolítását.'

5 1762-ben Felcsúton 40 katolikus és 32 kálvinista házaspár élt. A lerombolt oratórium kő alapozású, de téglából (egyszerűbb vályog) épült.

7

'' Ekkor a református közbirtokosok: Érdy András, Bóka István, Molnár István, Zsebők Péter, Érdy Ferenc, Sátor László, Sátor Péter, Sátor Mihály, Hollósi János, Szekér Mihály, Bóka János és István, Szabó János. Református nem nemesek: Simon János, Katona Pál, Kiss Ferenc, Kiss János, Szabó Mihály, Pirka Mihály, Pirka János, Mészáros Pál, Kanász István, Vasas István,

75 tehát majdnem valamennyi törzsökös, Felcsúton megmaradó nemes família, és 10 nem nemes család. A felcsúti kálvinistákat gyanús, rebellis társaságnak tekintették. 1790-ben, mikor a szabolcsi parasztoknak a rendek ellen forduló és Lipót mellé álló manifesztumát keresték, meggyanúsították a felcsúti kálvinistákat, hogy közéjük is került, esetleg előttük fel is olvasták volna.'

0 Egyébként sokáig katolikus templom sem volt Felcsúton, bár számon tartották, hogy Bicske filiája, de plébánosa sincs.

77 Fehérváry József 1757-ben engedélyt kért és kapott, hogy kúriájában szt. József tiszteletére kápolnát építhessen, és ott nagyobb ünnepeken a családján kívüliek is misét hallgassanak.

78 A ház, melyben a kápolna volt, 1784-ben már Horváth Ferenc kir. tanácsosé, tulajdonképpen csak egy tornácra néző szoba, melyben azonban 400 hivő is elfér. Ekkor már tervezték katolikus tomlcm építését. Ahhoz követ, téglát a helybeli katolikus földesurak ígértek, ők ígérték azt is, hogy a kinevezendő plébános eltartására egy egész jobbágy telket adnak, amely 25 Ft-ot fog jövedelmezni.

70 A templom azonban csak 1828 és 1840 között épült fel. Még 1821-ben is csak telket adtak a templom és iskola céljára, és segélyt kértek a megye útján a Helytartótanácstól, mert a maguk erejéből nem tudják felépíteni.

80 A templom homlokzati hegyes sisakos toronnyal, egyenes zárású szentélylyel, négy pilléres orgonakarzattal, három boltszakaszos hajóval, félkupolás szentéllyel épült. Építette Langmahr Mihály. Oltárképét is Dorimeister István, festette 1792-ben.

81 ísfcotáról először 1770-ben történik említés. Ez katolikus iskola, melyben 8 fiú és 4 leány tanul,

82 ami elég kicsiny szám, tekintettel arra, hogy II. József népszámlálása szerint a faluban 110 12 éven aluli gyermek van, tehát tanköteles korú legalább 40. A tanítás csak télen folyik, hitelemzést tanulnak. Danka Gábor tanító minden tanulótól évi 25 dénárt és 1 kenyeret kap, ezenkívül párbért, ami évi 7 forintra megy fel.