Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Felcsút

Tehát éppen csak éhen nem hal. A közbirtokosságtól kapott házban van egy szobája, ami egyben tanterem is. 1783-ban a tanulók száma már 13 fiú és 2 leány.

83 1806-ban a székesfehérvári püspök azt panaszolta a megyei közgyűlésnek, hogy a felcsúti katolikus iskola ugyanabban az épületben van, mint a kocsma. A közgyűlés mérlegelve azt, hogy ez milyen rossz hatással van a tanulóifjúságra, kiküldötte a járási szolgabírót, intézkedjen, hogy az iskola költözzön ki. A szolgabíró ki is ment és tárgyalt a községi elöljárókkal, azok előbb (július 22-én) azt ígérték, hogy Szent Mihály napjára más házat bérelnek az iskola céljára, de akkorra sem találtak. Végül is Nagy Ignác táblabíró ajándékozott egy telket iskola céljára, ahol 1807 tavaszára iskolát és tanítólakást fog a község építeni.

8

"' 1841-ben az iskola elég nagy és alkalmas volt, de nem jól tartották karban. Télen 50 tanuló járt oda, nyáron 5—10. Az iskolás korúak közül azonban 31 egyáltalában nem jár iskolába. A fűtéshez szükséges fát a tanulók hozzák az iskolába, de mivel kevesen vannak, és fa is szűkösen van, sokszor fáznak. A könyveket és tanszereket a szülők szerzik be, de minthogy javarészt zsellérek és cselédek, mindig az olcsót keresik, és nem is értenek hozzá, sokszor csalatkoznak. A tanító preparandiát végzett, erről szóló bizonyítványát be is mutatta. Ellátja egyben a harangozást is, ezért minden katolikus házaspár fizet neki egy fertály búzát, a birtokos urak páronként egy vékát és 4 garast. Ezt 90 házaspár adja. Ezen kívül kap csekély stóladíjat. E jövedelemből bármily takarékos is, meg nem élhet. Volt már olyan tanító, aki inkább máshová elment segédtanítónak, de itt nem tudott megélni. Ekkor már van református iskola is. Oda télen 11 fiú és 9 lány jár, nyáron senki. Iskoláskorú, de nem jár iskolába 11 fiú, 16 leány. Az iskolaépület jó karban van, a padokat az eklézsia biztosítja, a fűtést és tanszereket a szülők. A tanító a sárospataki kollégiumban tanult. Fizetése részben az eklézsia pénztárából, részben a szülőktől évi 150 váltóforint. Tanít vallástant, írást, olvasást, számolást, természet- és földleírást.

85 1845-ben Deme Áron református tanítót elhagyta a felesége, Csontos Sára. A férj azonban 100 Ft-tal tartozik a volt feleségnek, erről kötelezvényt is adott. Az adósságot az asszony a szolgabíró előtt peresítette.

80 A református iskola később alakult meg, nyilván a II. József koráig érvényesülő vallásgyakorlatbeli korlátozások miatt. Ügy látszik, 1841-ben több diákot nevelt, tanítóját jobban fizette mint a katolikusok, de nem kell elfeledkezni arról, hogy a református szülők többsége közbirtokos nemes, a katolikusoké pedig szegénysorsú zsellér vagy cseléd volt. Bár a helység 1763 óta község volt, a közbirtokosok hozzájárulásával megválasztott bíróval, jegyzője nem volt.

87 A feudális kor végére alakultak ki Felcsút határában a dűlő- és egyéb földrajzi nevek, melyeket itt — a késő feudális gazdálkodás ismertetése előtt tartok célszerűnek leírni. A név mögött az előfordulás évszáma van feltüntetve. 1. Pusztatemplom alatt 1782, 1808 2. Rét dűl fő 1782, Rét dűlő 1782 3. Fölső rétre dűlőben 1782, 1820 4. Menyécsre dűlőben 1782, Menécsre dűlő 1782, Kis Menécsi dűlő 1820 5. Menyécs tetein 1782