Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Enying

részére a telefon felszerelését a község az orvos saját költségére enge­délyezte. 193 Az uradalom fenntartott egy szerény iskolát Újhódospusztán. 1928­ban felmerült Leshegyen egy állami iskola létesítésének terve. Ennek építéséhez a község felajánlotta a kézi közmunkaerő 50, az igás közmun­ka 60%-át. Ennek fejében azonban belenyugodott az újhódosi iskola meg­szüntetésébe. Az újhódosi iskolát a Csekonics-uradalom tartotta fenn, így a leshegyi iskola létesítésénél az uradalom ezen terhei megszűntek. 19 ' 1 Az iparostanoneiskola fenntartását a község saját érdekének tekintette, ezért az ott oktató tanítók óradíját aránylag tisztességesen, óránként 2 pen­gővel fizették. 195 A polgári vagy más középiskola felállítását is elvben he­lyeselte a képviselőtestület, de megvalósítását — úgy látszik — az ipar­testülettől remélte. 190 Igaz, ellenállt a képviselőtestület annak az óhajnak is, hogy Horthy Miklós bronz mellszobrát beszerezze, viszont hajlandó volt szerény mértékben támogatni a debreceni Orvostudományi Kar építke­zését. 19 ' 1927-ben a községnek levente-egyesülete is volt Horváth-Máy Im­re tanító, leventeoktató vezetése alatt. A járási és megyei versenyeken a leventék jól szerepeltek. 198 A levente-egyesület fenntartása a községnek anyagi megterhelést nem jelentett, csupán az oktatók óránkénti 2 P, és a főoktató 3 P díját fedezte. 199 Tovább folyt az 1920-as évek elején megkezdett utcarendezés, de első­sorban a községen át vezető törvényhatósági utat igyekeztek karbantar­tani. 200 Rendszeresen folyt a községen átfolyó, vagy mellett vezető patakok, kanálisok kőmederbe szorítása, árkolása, medertisztítása is 201 , noha e mun­kák némelyike, a pótadó külön emelését tette szükségessé. 1927-ben utca­szabályozási terv készítésére is adtak megbízást 202 . Ezzel kapcsolatban új utcát is nyitottak, a szükséges területet a telektulajdonosok hozzájárulásá­val, térítés fejében vették igénybe. 203 A vásár forgalmának emelkedését mutatja, hogy 1928-ban új vásárteret jelöltek ki, melynek további növelé­sére is lehetőség volt. 20 ' 1 A törvény szerint a község ügyeit intézni hivatott képviselőtestületnek az 1920-as évek végén kifejtett tevékenységére jellemző, hogy 1928-ban egy fontos ügyben, a községi számadásokat megvizsgáló ülésén a képvi­selőtestületi tagok közül mindössze 16 fő jelent meg. Közülük 5 virilista volt. A megjelent választott képviselőtestületi tagok és az elöljárók közül 9 kisgazda volt, és mindössze 2 iparos. 205 Az adóhátralékosok elleni végrehajtást szorgalmazó pénzügyigazgatási felhívással szemben a képivselőtestület 1928-ban hangsúlyozta, hogy a kis­gazdák a fagykár és a tagosítási munkák költségei miatt többnyire fizetés­képtelenek, 206 tehát a községnek többnyire kisgazdákból álló adózóival szemben az adóbehajtás erőszakolása eredménytelen lenne. A képviselőtestület rendkívül ritkán foglalkozott kifejezetten a gazda­társadalmat érintő kérdésekkel. Kivétel 1925-ben volt, amikor a közlegelő javításáról hoztak határozatot. 207 A képviselőtestület számvizsgáló, építési, közegészségügyi, testnevelési és egyéb más bizottságot is választott, akik községi kérdéseket tárgyaltak. 208 Az évi költségvetést és zárszámadást minden évben szabályosan le­tárgyalták. A községnek jelentékeny vagyona és jövedelmező intézményei (gőzmalom, nagyvendéglő, filmszínház) voltak, a költségvetés mindig hi-

Next

/
Thumbnails
Contents