Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Enying

Csukovics József járásbírósági irodatiszt végrendeletileg a létesítendő kórházra hagyta lakóházát. A község ekkor sem tudta vállalni a kórház létesítésének és fenntartásának anyagi terheit, s ezt a népjóléti minisztériumtól kérte.

184 1924-ben izraelita hitközség is működött Enyingen.

135 1920-tól kezdve sűrűn foglalkozott az I. világháborúban elesett hősök emlékművének felállítási tervével. Ezt pályázat alapján Somogyi Sándor budapesti szobrásszal készíttették el. 1922-ben hosszas vita után fel is állították a katolikus templom és a Csekonics-park közötti téren, melyet 1925-ben körülkerítettek. Jellemző módon, az utóbbi határozat ellen Csekonics gróf fellebbezéssel élt, mert a kerítés a grófi parkhoz a bejá^ rást akadályozta volna.

18,5 1926-ban a község filmszínház építésére kért és kapott engedélyt. Bár a filmszínház a község tulajdona lett, az építést Zappert Ernőné siófoki mozgófényképszínház-tulajdonos vállalatára bízta, aki hajlandó volt 10 évi, majdnem teljes jövedelem fejében azt felépíteni és felszerelni.

187 Ugyancsak 1926-ban adott a község nevet a földreform kapcsán, a házhelyakció során keletkezett új utcáknak, melyekben az építkezést éppen megkezdték. Az új utcák neve jellemző a korra: Nagyatádi, Réti, Vasúti, Csekonics és Tisza István utca.

188 A mozi beindítása azonban nem volt könnyű. Zappertné úgy képzelte, hogy a mozit az enyingi nagyvendéglő emeleti termében szereli fel, de ott az előadásokat nem engedélyezték. Erre az enyingi kaszinó nagytermét bérelte ki. A mozi azonban csak hetenként egyszer játszott, és 1928-ban Zappertné kérelmére leszállították a községnek a jövedelemből való részesedését.

189 Az 1924-ben épített villanytelep sem fedezte a villanyvilágítási szükségleteket. Ezért 1926-ban tiltották, hogy 25-ös égőnél erősebbet használjanak, és tiltották, hogy az áramot világításon kívül egyébre is (pl. rádióhoz) használják. Ez persze nem volt megoldás, ezért 1926-ban a község Székesfehérvárral kötött .szerződést áramszolgáltatásra. A távvezetéket megépíteni a községnek kellett Lepsénytől Enyingig és két transzformátort is létesíteni. Erre 950 millió korona kölcsönt vett fel, 10,5%-os kamatra..

J9Ü A távvezeték 1927 novemberére még nem készült el, de költségei — most már pengőben számolva — 165 000 pengőre emelkedtek. Ebbe az áramszolgáltatásba a Balatonfőkajár községi, és a Világospusztai uradalom is bele akart kapcsolódni, de az Enying által kikötött hozzájárulást sokallták, ezért elálltak tőle. 1928-ban viszont a Csekonics-uradalmat bérlő „Enyingi bérgazdaság" is bekapcsolódott az akcióba, mert villamosítani kívánta az egész Belmajort. A községi villanyhálózat használatáért külön bért fizetett, de magát az áramot 25% kedvezménnyel kapta.

191 A villanyhasználatról a község szabályrendeletet alkotott, de egy-egy utcának a villanyhálózatba való bekapcsolása még 1928-ban is nehézségbe ütközött. A vezetéknek Öreghegyre való kiépítését pedig — a község a nagy költségekre való hivatkozással — megtagadta.

192 Nagy esemény volt, hogy 1926-ban az enyingi bérgazdaság távbeszélőt vezettetett be. Később (1928) telefont szereltek be a Wertheim-uradalomba, a gőzmalomba és a vasútállomásra is. Interurbán kapcsolás érdekében reggel 7-től este 9-ig volt a postán telefonszolgálat. A körorvos