Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Kállay István: Fehérvárcsurgó

idejűleg március 18-án Bodajk, Csurgó és Moha irányából Isztimér, Bakonykúti és Csór felé támadás indult. A harcok hevességét növelte, hogy az irreális német tervek szerint az I. SS-páncéloshadtest és a 356. gyaloghadosztály Fehérvárcsurgó—Mór térségéből akart támadást indítani Zámoly irányába. Az eseménynaptár szerint Fehérvárcsurgó 1945. március 17-én végleg felszabadult. Nagy Gábor (1970. évi) megállapítása szerint március 18-án még folyt a harc a nagyközségért.

321 A háború nagy károkat okozott Fehérvárcsurgón. Teljesen lakhatatlan lett 209, javítással lakhatóvá tehető volt 76 és használható mindössze csak 15 ház. Az állatállomány: 46 ökör, 11 ló, 77 tehén, 13 sertés és 22 tyúk. A korábbi 2198 lakosból 1966 maradt. Ebből ellátott 640, részben ellátott 486 és ellátatlan 840 fő. A lakosság anyagi kárát az elöljáróság 90

{)

/o-osra becsülte. Az emberek szükséglakhelyeken, összezsúfoltan éltek. Több család (összesen 27 fő) költözött el más helységbe. A lakosság fogyása igen szembetűnő, hiszen közel hatszor annyian haltak meg, mint ahányan születtek.

322 A felszabadulás után azonnal megindult a romeltakarítás, amelyben részt vettek a 17. honvéd gyalogezred II. zászlóaljának a katonái (208 ember, 40 lóval és 20 járművel). Az elsők között került sor az iskola és a villanyvezeték helyreállítására. Nagy munka volt a felszabadult határt rendbehozni, a felrobbantott hidakat és utakat helyreállítani.

323 Az 1945. április 30-i Fraks Károly helyettes jegyző által készített jelentés szerint a nagyközségben 29 kettős fogat és 1 traktor volt. A szántóterület 2695 kat. hold, a bevetett terület: őszi gabona 604, tavaszi 32, tengeri 860, (tavalyi vetés) burgonya 84, egyéb 260 és a bevetetlen 855 kat. hold. A (tíztagú) Nemzeti Bizottság ekkora megalakult; elnöke K. Guti János. Első dolga volt a közrend biztosítása; ennek érdekében megszervezték a községi rendőrséget. A romeltakarításra, újjáépítésre a lakosságot közmunkára vették igénybe. 1945 májusában a nagyközség egyhavi szükséglete a következő volt: 72 q kenyérgabona, 5 q zsír, 12 q só, 200 liter petróleum. Minderre azonban csak 30 q egységes kenyérliszt, 500 kg napraforgómag állott rendelkezésre. A két malom napi teljesítőképessége 15—20 q.

324 A földreform során igénybe vehető földterület (gróf Károlyi István birtoka) 2335 kat. hold. A földigénylők 247-en voltak, akik között a földigénylő bizottság 1024 kat. hold mezőgazdasági ingatlant és 16 kat. hold 200 négyszögöl gyümölcsöst, szőlőt és kertet javasolt kiosztani. A Károlyikastélyt a Fővárosi Gázművek kapták. A 43 holdas tógazdaságot 1945 júniusában helyezték újból üzembe. A földreform során a nagyközségben 1532 kat. holdat telekkönyveztek.

325 A FÉKOSZ-nak 98 tagja volt. A földművesszövetkezet 113-as taglétszámmal 1946. június 2-án alakult. Vagyona 178 kat, hold legelő, 5 hold nádas és rét, 1 istálló (14 lóra), 1 vincellérház, 1 gatter, 1 borpince (100 m hosszú) és 1—2 üzemképes traktor. Tevékenységük a szántás, cséplés, épületanyagbeszerzés, vetőmagakciók lebonyolítása és bérfűrészelés. Mint lehetőséget említik a káposzta- és takarmányértékesítést, a megyei földhivataltól a község kezelésébe adott villanytelepet, a bortárolást, téglagyár és cementüzem létesítését, valamint zöldüveg gyártását.

326 További feladat a községi vízvezeték továbbépítése; ebből 1946-ban 600 m fővezeték valósult meg. Egyidejűleg helyreállították a kőbányákat, a Károlyi-féle áramfejlesztőt; hálózatát kijavították és 240 előfizetővel vil-