Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Kállay István: Fehérvárcsurgó

lanyvilágítási alapot hoztak létre. 12 km-es dűlőút készült 5 híddal; további 7 hidat kijavítottak, új egészségvédelmi kört létesítettek, itt indult először napköziotthonos óvoda és napközis (szociális) otthon étkeztetéssel. Gondot jelentett a tagosítás és a határkiegészítés, az újgazdák földjeinek a rendezése céljából. Tervbe vették a fásítást és egy népfürdő megvalósítását.

37 A tanítás 1945. április 16-án megkezdődött. Mivel a római katolikus iskola összes tanterme hasznavehetetlenné vált, a református iskola egyik termében folyt az oktatás. A református elemi népiskolába 1944—45-ben (I—VII. oszt.) 108, a következő tanévben 109, a római katolikus (és együttműködő általános) iskolába 1946—47-ben 233 tanuló (5 tanerővel), 1947— 48-ban 229 tanuló (7 tanerővel), a rákhegyi római katolikus népiskolába 1945—46-ban (I—VIII. oszt.) 56 tanuló (1 tanerővel) járt.

328 A II. Rákóczi Ferenc Úttörőcsapat 1948-ban alakult. 1947-re Fehérvárcsurgónak már 2004 lakosa lett. Az előirányzott vetésterület mértékét erősen megközelítették. 1947 júniusában a főispán államsegélyt kért a Székesfehérvár—Fehérvárcsurgó közötti 6 km hosszú közút helyreállításához. Októberben merült fel a forrás kiépítése. A helybeli káposztatermő gazdák a Gaja patakból akartak öntözni, de a képviselőtestület még a csekély földmunkához sem járult hozzá. Az aszály miatt 70 vagon káposztahozam esett ki. A kertészeti és a gazdasági felügyelőség előadásokat tartott.

320 Az 1947. évi országgyűlési választásokon a Kisgazdapárt 38,3, a Szociáldemokrata Párt 20,6, a Magyar Kommunista Párt 18,8, a Nemzeti Parasztpárt 10,8% szavazatot kapott. A két munkáspárt 1948. május 9-én egyesült.

330 1948-tól napjainkig Fehérvárcsurgó a tanácsok megalakulásakor önálló tanácsú község lett a móri járásban. Lakossága 1949-ben 2041, területe 3149 hektár, népsűrűsége 80 fő/km

2

. 1952-ben Alsógajdimalom, Fehérvárcsurgói tanyák, Gaja, Igar, Malmok és Rákhegy tartozott hozzá. Ehhez 1956-ban a Vasúti őrházak jöttek.

331 1960-ban 2040 lakost, az erdőgazdaságot, a zöldség- és szőlőtermelést, az üveghomok-bányászatot és a Károlyi-kastályt említi a lexikon. 1962-ben Fehérvárcsurgóhoz tartozott Bodaháza, Gajapuszta, Igarpuszta, Kósamalom, Komálom, Moha rakodó állomás és I. sz. MÁV lakóház. A önálló tanácsú község területe 5473 kat. hold, lakosainak száma 2369, a házak száma 507.

332 A népességnövekedés 1949—1959 között 328, 1960—1965 között 142, 1966—1968 között 94, összesen 376. Ez 1949-hez viszonyítva 18%-os növekedés.

333 Az 1960-as évek közepén Fehérvárcsurgón 16 magánkisiparos, 10 kis23., ipari fejlettségben a 11., mezőgazdasági fejlettségben a 46., kereskedelmi ellátottság tekintetében a 26., kommunális ellátottságban a 18., egészségügyi és művelődési ellátottságban a 17—18., a komplex mutató szerint a megyei 14. helyet foglalta el. A legjobban iparosodott települések között látjuk, de nem az élen, hanem az utolsó 3 között. A község jellege kétlaki: ipari kereskedő 36, mezőgazdasági 39., egyéb 25%.

334