Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Kállay István: Fehérvárcsurgó

1926-ban már működött; a dajka fizetése évi 200 000 K. 1927-ben havi 20, 1928-ban havi 24 P-t kapott.

21

'

8 1931—1932-ben római katolikus elemi iskola (2 tanító), az irgalmas nővérek vezetése alatt álló elemi iskola, református elemi iskola (2 tanító) és evangélikus elemi iskola (1 levita tanító) volt a nagyközségben. 1933-ban és 1937-ben római katolikus óvodát, 3 római katolikus, 1 református és 1 evangélikus elemit említ a forrás.

299 1921-től kezdve önállósult a fehérvárcsurgói római katolikus plébánia, ettől kezdve folyik helyben az anyakönyvezés.

300 A politikai község évi segélyben részesítette az egyházközségeket. 1923-ban pl. a római katolikus egyház 75 000, a református 60 000, az evangélikus 25 000 K-t; 1924-ben a római katolikus egyház 16,15, a református 6,75 és az evangélikus 3,34 arany K-t kapott.

30

' Az alispán 1922-ben rendelte el a fehérvárcsurgói orvosi kör felállítását. Gróf Károlyi József a körorvosnak ingyen lakást adományozott. Ezt a községi közgyűlés jegyzőkönyvileg köszönte meg. A körorvos választására a közgyűlés Laki Ferencet és Simon Andrást küldte ki azzal az utasítással, hogy dr. Kmetykó Jánosra voksoljanak. 1924-ben a körorvosnak IX. fizetési osztályt megillető lakbért és havi 5 K hadipótlékot szavaztak meg.

302 1927-ben a bodajki körorvos részére vett telek (Fehérvárcsurgóra eső felét) a nagyközség 700 P-ért eladta a bodajki orvosi körhöz tartozó községeknek (a telken ezek a községek a körorvos részére házat építettek). Fehérvárcsurgó elöljárósága a körorvos fuvarigényét azzal utasította el, hogy a székhely-községben nem jár természetbeni fuvar, még kevésbé készpénz-fuvarátalány. Az alispán 1932-ben mégis elrendelte, hogy a körorvosnak évi 680 P fuvarátalányt fizessenek.

303 Az 1920. februári megyei törvényhatósági bizottsági ülés hozzájárult ahhoz, hogy Fehérvárcsurgó a szülésznőnek évi 60 K drágasági pótlékot és szülésenként 10 K közreműködési pótlékot adjon. 1923-tól a szülésznő évi fizetése 4000 K és 1 q búza, mint drágasági pótlék. 1924-től 120 arany K, szülési díja 2 arany K.

30

'* A főszolgabíró 1920-ban újból felszólította a nagyközséget járvány* kórház felállítására. A különálló épület azonban még 1925-ben sem készült el. Az 1925. októberi községi közgyűlés többszöri felsőbb sürgetésre is csak azt mondta ki, hogy ,,addig is, amíg a járványkórház céljaira megfelelő kültelki, különálló házat szerezni nem tud, a szülésznő kiköltözése folytán megürülő épület hátsó szobáját jelöli ki járványkórház céljaira". A szükséges felszerelés beszerzésével az elöljáróságot bízták meg. Az 1926. februári közgyűlés a jegyző sürgetésére kimondta, hogy még abban az évben felépítteti a kórházat.

305 1923 novemberében a képviselőtestület egyhangúlag kimondta, hogy egy gyógyszertár felállítására igen nagy szükség van. Jeszenszky Lajos gyógyszerész patikát akart a községben létesíteni. Ezt a képviselő-testület annál időszerűbbnek tartotta, mivel a nagyközség körorvosi székhely volt, és így mind a helybeli, mind az orvosi körhöz tartozó többi község lakossága szempontjából előnyös a gyógyszertár. A képviselő-testület erre hivatkozva Jeszenszky kérelmét mindenben támogatta.

300 A fehérvárcsurgói állatorvosi kört — alispáni rendeletre — az 1927. márciusi községi közgyűlés szervezte meg. A körhöz tartozott Fehérvárcsurgó (székhely), Bakonykúti, Balinka, Bodajk, Csákberény, Guttamási,