Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Kállay István: Fehérvárcsurgó

lehet létesíteni) kimondta, hogy a főszolgabíró utasítását nem lehet végrehajtani, mivel a községnek nincs tűzbiztos területe erre a célra, magánterületet pedig önként senki sem ajánl fel.

284 Fontos feladata volt az elöljáróságnak a tűzvédelem szervezése. A tűzoltáshoz szükséges eszközöket a község szerezte be és a jegyzői lak fészerében tárolta. Később a nagyvendéglő előtti téren egy deszkabódét építtettek erre a célra, majd a kovácsház végében készült egy szertár és őrszoba (1922). Ez az épület is elég kezdetleges volt, hiszen a padozatát csak 1927ben cementezték le; ugyanakkor deszkázták a padlást és szekrény készült a kéziszereknek.

285 A tűzoltószerek kezdetlegesek; mindössze egy tűzoltólajtból, egy fecskendőből, a hozzávaló csővezetékből és kéziszerszámokból álltak. Amikor 1925-ben egy fecskendő beszerzésére akarta a megye a községet kötelezni, arra hivatkoztak, hogy az 1,5 km-re levő uradalom, veszély esetén mindig kiküldi a fecskendőjét. Tűz esetén a gazdák megjelentek lovaikkal, hogy a fecskendőt és a lajtot a tűzhöz vontassák. 1922-ben 300 K jutalmat adtak annak a gazdának, aki elsőként érkezett meg lovaival a szertárhoz.

281

' A tűzoltóságot önkéntes alapon szervezték. Először 1911-ben biztosítottak a számukra öltözetet (a pénzt gyűjtés útján teremtették elő). Tiszteletdíjat csak a fecskendő kezelője (a főcsővezető) kapott: 1922-ben 500, 1925-ben 150 000 K-t, 1926-ban 1 q búzát. 1925-ben az önkéntes tűzoltóságot csak úgy tudták megszervezni, hogy a 20—35 éves férfiakat kötelezték a szolgálatra. 1928-ban az önkéntes tűzoltóknak 26 zubbonyt, nadrágot és sapkát szereztek be. önkéntes szolgálati idejük 3 év volt; ennek letelte után a ruhát fizetésképpen megtarthatták. 1928-ban és 1931-ben úgy határozott a közgyűlés, hogy az önkéntes tűzoltók vasárnap ingyenes gyakorlatokat végezzenek (1921-ben kivételképpen évi 30 P tiszteletdíjat szavaztak meg nekik).

287 1926-ban az éjjeli tűzőrséget úgy szervezték meg, hogy minden utcában a háztulajdonosok sorszáma szerint az éjjelőr mellett láttak el szolgálatot, hogy a gyújtogatok ellen védekezzenek. Nyári időszakban, az aratás idején, az őrséget 3—3 tűzoltó látta el, 50 fillér díjazásért.

288 A községi földeket és a réteket ebben a korszakban is bérbe adták. 1922-ben pl. a pénzromlás miatt természetbeniért (rozsért). 1924-ben a bérlő, a rossz termés miatt, 10% engedményt kapott. 1925-ben és 1927-ben a bérlők szabad választására bízták, hogy terményben vagy készpénzben fizetnek-e. 1931-ben a jégverés miatt a közgyűlés kimondta, hogy a bérlők a rozsban megállapított haszonbér q-ját 10 P-vel fizethetik, a bolettarészesedéssel együtt (ennek előfeltétele volt, hogy még abban az évben fizessenek).

289 A községi rétek szénatermését nyilvános árverésen adták el. így pl. 1928-ban 394,30 P-ért.

29(l A községi kocsmát három—hat évre adták bérbe. A bérlő fizette a tűzkárbiztosítást, az adót, az italokra kivetett fogyasztási adót, illetéket és a bérleti díjat. 1923 januárjában Muszel János vette bérbe évi 4000 K-ért a kocsmát, de már szeptemberben visszalépett. Ekkor házikezelésbe vették a kocsmát; az üzletvezető Fenyő János lett, aki a kimért borok literje után 100 K részesedést kapott. A kocsmahelyiségre különbejáratú ajtót tétettek, bevezették a villanyt és a lakásba új tűzhely került. A bútorok beszerzésére és ellenőrzésére 5 tanácstagot választottak.

291 19* 291