Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Kállay István: Fehérvárcsurgó

Az 1924. januári közgyűlés kimondta, hogy a postahivatalt és postamesternő lakását a bérlet lejárta után máshová helyezik át, mert a korábbi csendőrlaktanyából községi kocsmát akartak csinálni. A postaigazgatósággal történt megegyezés alapján a hivatalt a Listár János-féle házba tették át. A volt postamesternőt azonban csak per útján lehetett a régi postaházból kitelepíteni (kilakoltatása 453 000 K-jába került a nagyközségnek.) A község és a postaigazgatóság megállapodását a megyei törvényhatósági bizottság 1924 májusában hagyta jóvá. Az új postahivatalban a postamesternő kérésére a képviselőtestület hozzájárult, hogy a közönség részére engedélyezett helyet deszkával elkerítsék. A posta előtti közvilágítási lámpa felszerelését azonban a község nem vállalta, mert az — szerinte — a postaigazgatóság kötelessége.

208 A telefon bevezetését a községházára már 1894-ben szorgalmazta a főszolgabíró, de a községi közgyűlés elvetette, „mert itt nagyobb kereskedés nem űzetik", a felállítás pedig költséges. 1912-ben megtudakolták a postaigazgatóságtól, hogy mennyibe kerül a telefon. Ekkor azon bukott meg, a bevezetés, hogy a posta nem volt hajlandó „csak hivatalos" vonalat bevezetni, mely évi 120 K előfizetéssel járt volna, hanem ragaszkodott ahhoz, hogy 24 K többlet-előfizetéssel „közforgalmi" telefont vezessenek be. 1927ben még az alispán rendeltére sem vezették be a telefont, mert a szomszédos házban volt nyilvános készülék, „tehát a jegyző bármikor felszólítható telefonon".

200 Az 1925. októberi közgyűlés elhatározta, hogy vásártartási jogot kér a nagyközségnek. A kérelem a következő évben el is készült: gyertyaszentelő Boldogasszony-napját, az Apostolok oszlását és Katalin-napját magában foglaló hét csütörtöki napját javasolták az országos kirakodó- és állatvásár időpontjául. A nagyközség 1927 márciusában újból kérte a vásártartási jogot és a környező községek hozzájárulását. A község kérte az országgyűlési képviselő és az alispán támogatását. Eredményt azonban ennek ellenére sem értek el. 1926-ban a környező községeket felkérték, hogy vásártartási napjukat vasárnapról tegyék át más napra, illetve, hogy ezt közösen kérjék az illetékes hatóságoktól.

2

'" Az 1928. márciusi közgyűlés a községházi hivatalos órák idejét a tavaszi és a nyári gazdasági munkák idejére (április 15—szeptember 30.) a következőképpen változtatta meg: reggel 6-tól délután 1 óráig. Ezzel a község lakóinak régi óhaját teljesítették. A mezőgazdasági munkára a földekre kimenő lakosságnak ugyanis nagy időveszteséget okozott, ha a hivatalos ügyei miatt 8—9 óra körül vissza kellett térnie a községházára. Ezzel közel fél napot vesztett a munkaidejéből. A reggel 6 órás kezdés viszont lehetővé tette, hogy kora reggel, munkába menet előtt intézzék ügyes-bajos dolgaikat.

271 Az 1919—1923 közötti évekre a megyei törvényhatósági bizottság az alábbi költségvetést és pótadót (%-ot) engedélyezett.

272 1919 1920 1922 1923 Bevétel 7 601 9 981 25 131 369 770 Kiadás 16 194 31 793 53 733 270 606 Hiány 8 593 21 812 28 602 + 99 163 Pótadó % 51 129 19 —