Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Kállay István: Fehérvárcsurgó

tási lámpát szereltetnek fel; ezek évi fogyasztásáért 8,4 q búzát (277 P értékben) fizet a község.

201 1929-ben a kereskedelmi miniszter rendelete (az utcák és a terek közvilágításáról) arra kötelezte a községet, hogy az uradalommal kötött szerződést mondja fel és vagy önálló villanytelepet létesítsen, vagy csatlakozzék a székesfehérvári villanytelephez. A község maga nem tudott villanytelepet létesíteni, és az uradalom által adott kedvezménytől (a Fő utca, a leventeoktatói, csendőrpihenő-szoba stb. ingyenes világítása) is elesett volna, ha a székesfehérvári villanyt vezették volna be. Ezért a képviselőtestület kérte az uradalmat, hogy adjon továbbra is villanyt. Az uradalom kérésére a belügyminisztérium elismerte, hogy az uradalom a községgel szemben jótéteményt gyakorol és javasolta a korábbi állapot fenntartását. A község 1932-ben új szerződést kötött az uradalommal az áramszolgáltatásról, amelyet az alispán is jóváhagyott. Az 1930-as években az egyetlen nagyobb üzem az áramfejlesztő volt.-'

12 Az 1922. márciusi közgyűlés elhatározta, hogy a vasútigazgatóságtól kéri: állítson fel várótermet. A község felajánlotta, hogy ingyen fuvarozza a téglát, a homokot és a faanyagot. Hasonló eljárásra kérték fel a környező községeket. A váróterem el is készült, de nem volt fűthető. 1928-ban a Délivasút 300 P-ért vállalta a helyiség fűthetővé alakítását. A közgyűlés felkérte a Magyaralmás és Isztimér helységeket: 100—100 P-vel járuljanak hozzá a költségekhez: Dubak József jegyző bejegyzése szerint „a többi község részvétlensége folytán az ügy be lett szüntetve.

2

'''' 1923 novemberében jelentette a székesfehérvári 2. honvéd dandár parancsnokság, hogy Fehérvárcsurgó község területén az Erzsébet Kőszénbánya Rt. szerezte meg a szénkutatási jogot és a fúrásokat már meg is kezdte. Az 1920-as években, az ország Trianon miatt elvesztett szénkészletének a pótlására, a Dunántúlon mindenfelé megindult a szén után való kutatás. Csurgón a szerződés aláírásával egy bizottságot bíztak meg, amelynek legfőbb feladata, hogy ügyeljen: a közérdek kárt ne szenvedjen. A kutatási jogért a község 50 000 K-t kapott, amelyet a tűzifecskendő-alapra tettek félre. 1924 júliusában a közgyűlés csak úgy hosszabbította meg a szerződést, ha az összes gazda hozzájárul. Erre azonban már nem került sor, mert 1925 elején az Erzsébet Kőszénbánya Rt. megbukott.

204 1927 márciusában a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. jelentkezett, hogy a községben a szénbányakutatási jogot nyerjen. A. bemutatott sablonszerződést a község először elfogadta, majd amikor rájött, hogy előnyösebbet is elérhet, visszautasította. Végül is az alispán beavatkozására úgy határoztak, hogy a szerződést csak akkor kötik meg, ha már az uradalommal az Rt. megkötötte.

205 A Bauxit-, illetve Alumíniumércbánya Rt. a község dűlőútjain a bánya vasútja részére átkelő szakaszokat kért. A község ezért 20 P-t kért és kapott.

200 Fehérvárcsurgó közigazgatása az 1888. évi szervezési szabályrendelet szerint folyt. Ezt többször módosították (így pl. a nyugdíjra jogosult alkalmazottak betegsége és balesetbiztosítási ügyében), míg végül az 52.300/1930. sz. BM r. értelmében, mint a többi község, Fehérvárcsurgó is átdolgozta szervezési szabályrendeletét. Az új szöveget Winkler Izidor jegyző 1930 novemberében mutatta be a községi közgyűlésnek.

207