Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Kállay István: Fehérvárcsurgó

gyűlés fellebbezés nélkül elfogadta. 1927-ben kerültek új községnévjelző táblák az utakra.

2

'

1 1922-ben a község az uradalomnak közterületet engedett át, hogy azon garázst építsen. Ennek fejében a mellette lévő forrást a gróf kiköveztette, a vizet elvezettette és mellé kőkorlátot csináltatott. 1926-ban a Tómelléki utcát hozatta rendbe a közgyűlés: a gödröket betemették, a közkutat felújították, a víz levezetésére csatornát készítettek. Ugyanakkor kimondta a közgyűlés, hogy a községháza előtti teret 150 m hosszúságban betonoszlopokra szerelt vaskorláttal látja el, mert a hely, a megnövekedett forgalom miatt életveszélyessé vált. 1929-ben Kiss Sándor képviselőtestületi tag indítványára a Bodajk felé vezető utcán egy beton gyaloghidat készíttettek.

2

'

4 1926-ban a község belterületének, utcáinak és útjainak a rendbehozására egy úti bizottságot hoztak létre, amely kizárólagos joggal rendelkezett a közmunkapénztárba befolyt összegekkel és a természetben teljesített közmunkával. Feladata lett a község tereinek, utcáinak, vízlevezető árkainak, hídjainak és közkútjainak állandó karbantartása.

3

'

1

'' 1925- ben elhatározta a közgyűlés, hogy a Gaja medrét házilag kitisztíttatja és erre m

:1-ként 2 kg búzát szavazott meg. 1926-ban a Gaja medrét az új híd körül tisztították ki.

2

"'

1

' A Laposi-rétek vízlevezető árkainak kitisztítását az 1923 áprilisi közgyűlés mondta ki és utasította az elöljáróságot, hogy a szükséges fedezetről gondoskodjék. Az árokban lévő bokrokat és fákat munkadíj fejében az ároktisztítók kapták. 1925-ben került sor a jegyzői földeken végighúzódó vizesárok kitisztítására.

2

" 1926 júniusában mondta ki a közgyűlés, hogy a község közepén (a Kubik-féle ház előtt) az ott elfolyó forrásvíz felhasználására egy közmosóhelyet létesít, illetve betonból megfelelő nagyságú vízfogadó-medencét készíttet.

2

""" Az 1922 januári közgyűlés határozta el, hogy a villanyvilágítás ügyében megkeresi a Faluszövetséget és kéri egy szakértő kiküldését. Végül az uradalommal egyeztek meg; amely a községházára 2 lángot, a jegyzői lakásba 2 lángot 1 q búzáért vezettette be. A fogyasztást a községházán a község, a jegyzői lakásban a jegyző fizette. Az uradalom a zárda előtti téren, a Kútalja felett és Guti János 32. sz. alatti háza előtt egy-egy közvilágításra szánt lámpát szerelt fel és látott el árammal annak fejében, hogy a saját villanyvezetékét a községen átvezethette. 1925-ben vezették be a vilanyt a csendőrpihenő-szobába és a községházi tanácsterembe 300 000 K-ért. A csendőrpihenő évi áramfogyasztásáért 50 kg búzát fizettek, a tanácsterem világításához az uradalom ingyen szolgáltatta az áramot.

259 1926- ban a Fő utcában és a Malom utcában egy-egy villanylámpát szereltetett fel a község 2 850 000 K költséggel. A hozzá szükséges áramot ingyen kérték az uradalomtól. Ebben az évben kimondta a közgyűlés, hogy a székesfehérvári villany bevezetéséről nem kezd tárgyalásokat, mivel a községben már működik villanytelep.

2

"

0 1927- ben a leventeoktató-helyiségbe vezették be 40 P-ért a villanyt; az áramfogyasztást az uradalom ingyen biztosította. 1927-ben újra kimondták, hogy nem kívánják a villanyáramot Székesfehérvárról bevezetni. 1928-ban szerződést kötöttek az uradalommal, hogy 690 P-s költséggel 10 közvilágí-