Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Kállay István: Fehérvárcsurgó

Az 1932. évi kimutatás szerint gróf Károlyi Józsefnek 2338 kat. holdja volt (amit a jószágigazgató irányított). 20—40 holdas 7 lakos volt. A község birtokolt 104, a római katolikus és református egyház 30—30 és a rákhegyi legeltetési társulat 36 holdat. A telkes gazdák száma 276, a zselléreké 72. A község 5367 holdas határából 2094 erdő, 656 rét, 763 legelő, 763 erdő (mind a grófé), 91 szőlő, 147 kert és 241 hold terméketlen. A talaj általában homokos vagy agyagos. Főbb termény a gabonanemű és a káposzta. A 2003 személy 400 házban lakott, ekkor már a római katolikusok vannak többségben. A vasútállomás, posta, távírda és telefon helyben, a választókerület Mórott, a csendőrség Bodajkon volt.

241 1933-ban Fehérvárcsurgóhoz tartozott a csákvári malom, Gaja, Igar, Kósmalom, Ógut, Rákhegy, Újgut, Vaskapu és Vaskapumalom. Ekkor a nagyközségben 395 ház volt. 1937-ben a főjegyző Winkler Izidor, a községi bíró Szikra Mihály, a községi mezőgazdasági bizottság elnöke dr. Knoll Károly. A falu határából 2618 kat. hold kisbirtok. Körorvos és körállatorvos helyben. A vasútállomás személyi forgalmat bonyolít le; a teherforgalom Bodajkon történt.

2

'

12 A korszakban a földbirtokos (2238 kat. holddal) továbbra is gróf Károlyi József. 1919. szeptember 1—1921 decembere között legitimista álláspontot képviselt Fejér vármegye és Székesfehérvár város főispáni székében. Nem kis szerepe volt abban, hogy Fejér megye az 1920-as években a legitimista ellenzék központja lett. 1922—1926 között több alkalommal huzamosabb időt töltött Zita királynő mellett. Ott volt Károly király halálos ágyánál is.

243 Az 1920. évi választáson a móri kerületben Széchenyi Viktor sárpentelei nagybirtokos mérkőzött egy fehérvárcsurgói parasztember fiával: Simon András fehérvári ügyvéddel a mandátumért. Az 1922. évi nemzetgyűlési választások során gróf Károlyi József ellenfele Székesfehérvárott az októbrista politikus, Bartha Alfonz és a szociáldemokrata Süttő József. Ez utóbbival szemben csak pótválasztáson tudott győzni.

2

'

1

'

1 1926-ban 716, a következő évben 780 választó volt Fehérvárcsurgón (a 64 fős növekedés 8,94%-ot jelentett). Gróf Károlyi József 1926—1931 között kereszténypárti programmal ismét Székesfehérvár képviselője, de betegsége miatt nem sokat törődött a választóival. A Károlyiak nemzetségi gyűlése úgy döntött, hogy Károlyi József vegye át Károlyi Gyula (akinek kormányelnöki kilátásai voltak) helyét a Felsőházban, Károlyi Gyula pedig a városi mandátumért indult.

240 Az első világháború hőseinek emlékére gróf Károlyi József egy emlékoszlopot akart felállítani, amelyen márványtáblára vésték volna az elesettek nevét. A tábla és a vésés költségeit az elöljáróság gyűjtés útján akarta előteremteni. 1924-ben azonban olyan rossz volt a termés, hogy a 10 millió K költséget nem tudták összeszedni. A nyomott pénzügyi helyzet miatt nem is lehetett remélni, hogy ilyen nagy összegű kölcsönt kapnak. 1924 augusztusában végül is a közgyűlés megszavazta a hősi emlékoszlopra a 20 millió K-t, amelyet pótadóként szedtek be. Az ügy érdekessége, hogy az emlékmű nyugtájára nem ragasztották fel az illetékbélyeget; ezért 72 P megfizetésére kötelezték a grófot (a pénzt a község fizette ki).

246 Gróf Károlyi József bérelte továbbra is a vadászatot (1924—1927 között évi 9 q búzát adott érte). 1926-ban versenytárgyalás nélkül további 10 évre megkapta a bérletet. A versenytárgyalást azért mellőzték, mert