Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Kállay István: Fehérvárcsurgó

Rákhegy hegyközség lakosai „csak abban az esetben élvezhetik a község jövedelmeit, ha azok kat. holdanként 200 K-t a község pénztárába december 31-ig befizetnek. Ez a váltság olyképpen vetendő ki, hogy a házzal és V2 kat. holddal vagy ennél kisebb birtokkal rendelkezők 100 K-t, az ennél nagyobb birtokosok pedig birtokuk nagysága szerint fizetnek. Akiknek semmijük sincs, azok 50 K-t fizetnek."

231 A népesség a következőképpen alakult:

232 Az 1920. évi földreform során az uradalom 4,5 kat. hold nagyságban 11 házhelyet engedett át. A házhelyeket az 1920 októberi községi közgyűlés osztotta ki. Két jelentkező (Pető Gyula és Simon P. József) azért nem kapott, mert tanácsköztársasági magatartásuk alapján megbízhatatlanok voltak.

233 A juttatott szántóterület 449 kat. hold, amiből 120 kisbérletet hoztak létre. Az igényeket ez nem elégítette ki (az igény 500—600 kat. hold lett volna), de az uradalom többet nem volt hajlandó adni, mert területe neki is kevés volt. Az 1921 júliusi községi közgyűlés kérte a megváltási eljárás megindítását. A község, mint testület igényelt a Károlyi-hitbizományból 100 kat. hold erdőt, 100 kat. hold rétet, az iszkaszentgyörgyi uradalom erdejéből 100 kat. holdat, a helybeli uradalomtól a Fűzfás- és Kis-malmokat, a hozzátartozó földdel együtt.

23

'

1 Az 1922 áprilisi közgyűlés elhatározta, hogy a község bejelenti igényét a papharaszti dűlőre, a Fűzfás-malomhoz tartozó összes rétekre, szántóföldekre, továbbá az ún. Aranyrétre és a szilvakúti összes legelőterületre, amelyen közlegelőt létesítenek. A papharaszti erdőből 4 kat. holdat kapott a község, de csak a földet, mert a fákat a gróf ki akarta termelni. A község úgy egyezett meg vele, hogy a lábonálló erdő fájáért 8 millió K-t fizet.

235 A másik terület, amelyet a község a földreform során megkapott, a szilvakúti legelő. Ezt a zselléreknek adták át.

23

'

3 Az 1921-ben Fehérvárcsurgóhoz csatolt Rákhegy lakói a gróf Pappenheim Szigfrid-féle vagyonból 110 kat. hold szántót és legelőt kaptak. Ez a terület Csurgótól 1,5 km-re, Guttamásitól 6 km-re, Iszkaszentgyörgytől 5 km-re fekszik. A terület közigazgatásilag mégis a két legtávolabb fekvő községhez tartozott. Ezért 1931 szeptemberében közgyűlés mondta ki, hogy e területnek Fehérvárcsurgóhoz való csatolását köz- és magánérdekből, munka- és időmegtakarítás szempontjából szükségesnek tartja.

237 Korábban (1921. dec.) a községi közgyűlés úgy döntött, hogy 600 K-ért megszerzi az 1867. évi úrbéres egyezség másolatát. Ugyanebben az évben az uradalom a kisemberek állatai részére 27 kat. hold legelőt engedett át.

238 1929-ben az elöljáróság azt jelentette a főispánnak, hogy a földműves napszámosok megélhetése biztosított; nyáron aratással keresik meg a kenyerüket, télen Isztiméren és a csurgói uradalom erdeiben dolgoznak.

23

" 1932-ben 400 az ellátatlanok száma Csurgón; ebből mezőgazdasági földmunkás 184, ipari és kereskedelmi alkalmazott 20 és törpebirtokos 196. Helyi gyűjtéssel próbálták az ínségesek helyzetét megoldani.

2

'" 1920 1922 1926 1928 1930 1831 1832 2095 2095 1755 1932 1933 1937 1939 1941 2003 2004 2004 2004 1724