Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Kállay István: Fehérvárcsurgó

a megcsonkított magyar címerre, valamint ,,a magyar államforma kérdésében leendő döntésig országunk ne népköztársaságnak, hanem Magyar Államnak neveztessék, és végül addig a bírák ítéleteiket ne a népköztársaság, hanem a Magyar Állam nevében hozzák."

1

'

2

'

1 Az 1921. április 12-i közgyűlés foglalkozott Dobos Lajosné férje szabadonbocsátása iránti kérelmével. A képviselőtestület egyhangúlag kimondta, hogy ez elé nem kíván ugyan akadályokat gördíteni, mégis „tekintettel arra, hogy Dobos Lajos főként a helybeli grófot sértette meg, s addig, amíg a grófnak idevonatkozó álláspontját nem ismeri, a szabadonbocsájtás iránt semmiféle lépést nem tesz."

225 Az 1921. szeptember 14-i közgyűlés a főszolgabírónak a kommunista agitációról szóló rendeletét tudomásul vette és kinyilvánította, hogy ,,az ilyen agitációt figyelemmel fogja kísérni és már csírájában elfojtani".

221 Az 1921. október 8-i közgyűlés kimondta, hogy Simon P. József rendőri felügyelet alatt tartását szükségesnek tartja, mivel a kommün alatt direktóriumi tag volt és mint ilyen, odaadással szolgálta. Fél évet ült, de a kommün bukása óta egyházi gyűléseken lázító kijelentéseket tett s több társával szinte szövetkezve, lázítólag lépett fel az egyházi adózás ellen. Azután pedig a földreform helytelen értelmezésével sokakat félrevezetett a földigénylést illetően" (az egyház Simon családjától ugyanis 40 liter gabona egyházi adót követelt.

22

') Az 1921. március 9-i közgyűlésen a képviselőtestület „az újabban kezdődő kommunista mozgalmakat elfojtandó, egyhangúlag elhatározza, hogy K. Guti János, ifj. és Simon P. Józsefet szigorú megfigyelés alá kell helyezni; illetve ezt az illetékes helyen kérelmezi".

228 1919—1944 Fehérvárcsurgó ebben a korszakban nagyközség a móri járásban. Vasútállomással, postahivatallal, távbeszélővel és állami távirdahivatallal. 1926-ban 37 ház volt a nagyközségben, határa 5394 kat. hold.

229 Rákhegy hegyközség 1919 márciusában kérte először, hogy közigazgatásilag Fehérvárcsurgóhoz csatolják. Ekkor a közgyűlés minden indoklás nélkül elutasította a kérést. Az 1920 októberi közgyűlés Rákhegy újabb kérését azzal utasította vissza, hogy ,,a hegyközségbe az utóbbi időben minden engedély nélkül oly nagy számban telepedtek le az idegenek, hogy átcsatolás esetén ezek átvétele a községükbe beláthatatlan nagy megterhelést (szegénytartás, gyermektartás stb.) jelentene." Ebben az évben alispáni határozat rendelte el Rákhegy közigazgatási egyesítését. Ez ellen Fehérvárcsurgó a közigazgatási bizottsághoz fellebbezett. Indokul azt hozta fel, hogy a község lakói eddig is rossz viszonyban éltek a hegyközség lakóival, ezután örökös viszálykodás lenne közöttük. Ezenkívül Csurgó nem akarta vállalni a hegyközség átcsatolásával járó anyagi terheket. „Ha mindenáron Fehérvárcsurgóhoz akar tartozni, alakuljon át önálló kisközséggé és így csatlakozzék a nagyközséghez, így csupán a jegyzője lenne velünk közös" — mondta a képviselőtesütlet.

230 Az 1921 szeptemberi csurgói közgyűlés tudomásul vette a Rákhegy odacsatolását (egyesítését), mint befejezett tényt, ami ellen további fellebbezésnek helye nincs. Az 1921 októberi közgyűlés úgy határozott, hogy