Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Kállay István: Fehérvárcsurgó

A Fejér Megyei Tanács Intéző Bizottsága 1919. augusztus 3-án tartotta utolsó ülését. Ezen Csurgóról Dobos Lajos helyett Balázsik István vett részt. 1919. augusztus 10-én a községi közgyűlés újból polgárőrséget állított fel. Ez 40 tagból állt, akikből 5—5 teljesített naponta szolgálatot (napidíjuk 10 K). A közgyűlés 1919. december 23-án határozatilag mondta ki, hogy „tekintettel a már némileg helyreállítottnak mondható rendészeti viszonyokra, a polgárőrséget 1920. január 1-től kezdődőleg megszünteti".

21

" 1919 szeptember elején román csapatok jelentek meg Fehérvárcsurgón és — mint az ország más részein is tették — a Tanácsköztársaságot vérbe fojtották. Bodajkon előbb egy század román lovasság, később két gyalogezred állomásozott.

219 Az ezt követő hónapok és évek a megtorlás időszaka. Az 1919. augusztus 10-i községi közgyűlésen a jegyző bemutatta a móri főszolgabíró rendeletét, amelyben utasítást ad arra, hogy a képviselőtestület a direktóriumoktól vegye át a község vezetését, a pénztárt és a községi vagyont. A jegyző jelentette, hogy ez már meg is történt. A képviselőtestület „tudomásul veszi, hogy az átvétel kifogástalanul, hiány nélkül megtörtént. Balázsik József, Dobos Lajos és Simon P. József direktóriumi tagoknak a felmentvényt megadni rendeli; fenntartva magának ama keresetet, mellyel az egyes meg nem engedhető túlkiadások visszafizetését követelheti vagy az egyes érdekeltektől, vagy a direktóriumi tagoktól."

220 Az 1919. szeptember 18-i közgyűlésen Dubek József jegyző ismertette a főszolgabíró szóbeli rendeletét, amely szerint jelentés kell tenni arról, hogy a község tanítói között van-e még kommunista. A képviselőtestület egyhangú határozattal nemleges jelentést küldött.

221 Ugyanez az ülés hosszas vita után, egyhangúlag megállapította, hogy „azokat az egyéneket, akik a községben már az első forradalom után elhintették azokat a veszedelmes magvakat, amelyekből később azután az a rémes kommunizmus fejlődött, még mindig veszedelmesnek találja, azoktól a múltban kifejtett erőszakos viselkedésük révén még mindig lehet tartani, amiért is ezeket, a jelenlegi átmeneti időben, mint politikailag megbízhatatlanokat, feljelenteni rendeli, kérvén ellenük a mielőbbi eljárás megindítását." Ezen határozat alapján indult eljárás Rigó F. János, Szántó Felenc, Simon P. József, Balázsik István, Simon F. József, Rigó Lajos, Damsics János, Damsics István, Fűrész András, Guti K. István, Nagy Imre, Molnár Károly, Simon József, Baki Vince, Pető Gyula és Gartai János ellen.

223 A közellátás és anyagellátás gondjai azonban változatlanok maradtak. 1919 novemberében 74 liter petróleumot osztottak szét a nagyközségben úgy, hogy minden család 1 K-ért 1,3 litert kapott. Majd Mórról kaptak árut. 1919 decemberében bizottságot hoztak létre a gabonafeleslegek feltárására. A következő évben a kisgazdákra kivetett 4 vagon búzát és 11 vagon csöves tengerit az elöljáróság nem tudta beszedni, hanem az egyénenkénti elszámoltatást javasolta. Az általános anyaghiányra és lerongyolódásra jellemző az a gyűjtés, amit ekkor végeztek a katonaság (fehérnemű) és Szent György kórház részére. Mindkét esetben házról házra jártak, a kapott holmit szekérre rakták. A kórháznak a közgyűlés az összegyűjtött anyagon kívül még 1000 K-t is adományozott.

223 Az 1919. december 23-i közgyűlés tárgyalta a Magyar Királyság Pártjának a körlevelét. A közgyűlés egyhangúlag kimondta, hogy feliratot intéz a kormányhoz, amelyben kéri, hogy Szent István koronája állíttassék vissza