Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)
Községtörténeti tanulmányok - Kállay István: Fehérvárcsurgó
1918—1919 A Fejér vármegye című hivatalos lap 1918. november 4-én rendkívüli számban jelentette be a Nemzeti Tanács Fejér Megyei Bizottsága megalakulását és közölte összetételét. Tagjai között két fehérvárcsurgóit (Keresztes Sándort és Guti Gábort) látunk. A nagyközségben polgárőrség alakult; a képviselőtestület a helybeli Nemzeti Tanácsot kérte fel a megszervezésére. A polgárőrök a szolgálati napokra 5 K napidíjat kaptak.10 A közélelmezés és anyagellátás már az első világháború alatt és után akadozott. Csurgón gyakran hiányoztak az iparcikkek, míg a közeli Székesfehérvárott az élelem. így érthető, hogy amikor 1918 decemberében 2000 K értékű bőr érkezett a nagyközségbe, elosztására külön bizottságot alakítottak, amely a cipészek által kiszabott bőrt a lakosságnak kiosztotta."" 1919 februárjában a helyzet tovább romlott. A fűszerkereskedésekben nem volt már liszt, cukor, só, gyufa és petróleum. Előfordult, hogy a kevésbé fogyó cikkeket felesleges mennyiségben erőltették rá a vásárlókra, sőt egyes kereskedők az árukapcsolástól sem riadtak vissza. A fehérvárcsurgói Nemzeti Tanács elnöke ezért a megyei Nemzeti Tanácshoz fordult, hogy járjon közbe az egyik fehérvári céggel fennálló vitás ügyekben (a cég ugyanis a nagyközségre erőltette 21 000 K értékű fiú- és lánykaruha, valamint harisnya átvételét. 212 Fehérvárcsurgó földesura, gróf Károlyi József, ebben az időszakban jelentős politikai szerepet játszott. Mint fentebb láttuk, Esterházy Móric miniszterelnök 1917-ben Fejér megye és Székesfehérvár főispánjává nevezte ki. Ezt a tisztséget 1918. november 4-ig viselte, amikor Károlyi Mihály javaslatára Batthyány Tivadar belügyminiszter felmentette. Károlyi József november 18-án rendkívüli közgyűlésen búcsúzott el a várostól. Hogy emlékét megőrizzék, 100 000 K-s alapítványt tett egy felállítandó földművesiskola céljaira, hogy ott a földművesek gyermekei, „akikhez ő, mint szintén földdel dolgozó ember, szívének egész melegével ragaszkodik," elméletileg is kiképeztessenek. 213 Egy időre Fehérvárcsurgón húzódott meg, majd 1919. február 3-án ő indítványozta Fejér vármegye közgyűlésén, hogy a törvényhatósági bizottság szavazza le a Berinkey-kormányt. A fehérvárcsurgói Nemzeti Bizottság nem értett egyet ezzel, sőt elítélte a bizalmatlansági határozatot. A csurgói Nemzeti Bizottság nyilatkozatát Guti János bíró, Keresztes Sándor és Guti Gábor bizottsági tagok írták alá. A csurgói Nemzeti Tanács 1919 márciusában, követve a megyei Nemzeti Tanács példáját, feloszlott. 214 Fehérvárcsurgón a munkástanács és a direktórium 1919. március 28-án alakult meg. A tanács magát munkás- és földművestanácsnak is nevezte. 21 '' A községi tanácsi választásokat április 13-án tartották. Fehérvárcsurgó 2095 lakosa 15 tagú tanácsot választott. Tanácstagok lette: Stockinger Ferenc, Baki Vince, Balázsik István, Simon I. József és Dobos Lajos. A direktórium tagjai: Szántó Gábor, Nyikos György és Feller Mátyás. Dobos Lajos lett a móri járás részéről megyei tanácstag. 210 A megyeszékhelyt megelőzve alakult meg 1919. április 15-én a párt női szervezete Fehérvárcsurgón. A csurgói termelőszövetkezet 1919 tavaszkezdete óta rendszeresen szállított friss zöldséget és főzeléket Budapest lakossága részére. 217
