Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Kállay István: Fehérvárcsurgó

berényből kellett orvost hozatni, amit csak úgy tudtak biztosítani, hogy a közgyűlés elrendelte: minden fogatos gazda az előre megállapított sorrendben köteles az orvost elhozni; majd délelőtt házról házra szállítani. Egy másik fogatos gazda pedig délután hordta körül az orvost a községben, majd vitte haza Csákberénybe. Az ide-oda szállításért a gazdák 20—20 K-t kaptak.

203 1910-ben került sor a kútaljai forrás egészségügyi felülvizsgálatára. Az orvos előírta a forrás rendbehozatalát. A kút szabadon folyó forrásvizébe ugyanis a mosóhelyről fertőzött víz folyt; a vízmerőedényeket mindenki belemerítette a vízbe. Ennek a megakadályozására a kutat fedett aknával vették körül, úgyhogy a víz két csövön folyt ki. A munkát Katanics Mihály kőművesmester 90 K-ért végezte; a szükséges 6 q cementet, 2 q meszet, 2 kocsi kavicsot, és 1 öl követ a község adta. 1913-ban az alispán az összes községi, valamint az iskolai kút vegyi vizsgálatát rendelte el. A kútaljai forráskutat 1924-ben kerítette körül a nagyközség.

204 Az 1908. 38. tc. a szülésznők fizetését a községek lakóinak száma szerint szabta meg. Ennek megfelelően az 1910 áprilisi csurgói közgyűlés a fizetést 240 K-ra emelte. Amenyiben nem emeltek volna, az alispán a törvény alapján rendelte volna el. Az 1911 szeptemberi közgyűlés az üres szülésznői állásra Rigó Lajosné Tóth Zsófiát választotta meg.

200 Rigó Lajosné 1919-ben lemondott az állásáról, mert gyermekágyban feküdt. A szülésznői járandóságot ekkor a következőképpen állapították meg: évi 240 K, drágasági pótlék 260 K, az uradalomtól 2 méter tűzifa, 1 magyar föld használata, hogy a pusztákat is ellássa. Minden szülő nőtől kapott 10 K-t. Ilyen feltételek mellett választották meg az állására Fenyő Jánosné Botos Ágnes isztiméri lakost. Csurgón is lakott egy magánszülésznő (Közép Istvánné), de nem őt választották. Ennek oka az lehetett, hogy Középné, mint helyettes szülésznő, 200—250 K-t is elkért egy-egy szülésért, így akkora ellenszenvet váltott ki maga ellen, hogy a választás nem őrá esett.

200 1912-ben a csurgói közgyűlés a főszolgabíró többszöri sürgetésére, hogy minden község állítson fel járványkórházat, úgy döntött, hogy a csendőrlaktanya részére átalakított, de a csendőrség Bodajkra való áthelyezése miatt megürült régi boltház egyik szobáját rendezi be járványkórháznak. Ez ellen a megyei főorvos tiltakozott, mert a házban lakott a segédjegyző is és egy szobát pedig csendőrpihenőnek rendeztek be. Ezzel a járványkórház ügye megoldatlan maradt.

207 Az 1901 májusi közgyűlésen a jegyző bemutatta a szegények gondozásáról szóló községi szabályrendeletet. Az 1898:21. tc. alapján a BM (51000/1899. sz. r.) előírta, hogy minden község alkosson a szegények gondozásáról szabályrendeletet. A közgyűlés a bemutatott szabályrendeletet változtatás nélkül elfogadta.

208 Ebben a korszakban (1905 után) a református tanító Fehérvárcsurgón böszörményi Varga Lajos. Vidéki és fővárosi lapokban, antológiákban, népiskolai tankönyvekben több verse jelent meg. Dalszerzéssel is foglalkozott. Verskötete és daloskönyve jelent meg.

200