Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Kállay István: Fehérvárcsurgó

iványi Károly plébános bejelentette, hogy a római katolikus iskola mellett gazdasági ismétlő iskolát állítottak fel. Javaslatára a közgyűlés felkérte a református és az evangélikus iskolaszéket, hogy hasonlóan alakítsák át irmétlő iskolájukat gazdasági ismétlő iskolává. A kérés teljesítése esetére a közgyűlés megígérte, hogy a gazdasági ismétlő iskolához szükséges 3—4 kat. hold területet megadja a felekezeti iskolának. 1904-ben a megyei közigazgatási bizottság kérdezte: felállították-e a gazdasági ismétlő iskolát, kik tanítanak benne és mi a fizetésük. A nagyközség ismét haladékot kért, mert az ismétlő iskolának szánt földek még bérletben voltak (azok bérleti díjából akarták beszerezni a szükséges felszereléseket). 1905 júniusában ismertette a jegyző a közigazgatási bizottság rendeletét. A közgyűlés a plébános fenti bejelentésére hivatkozva kérte a közigazgatási bizottságot, hogy a nagyközséget mentesítse a gazdasági ismétlő iskola felállításának a költségei alól. A. gazdasági ismétlő iskolának a református egyház kérésére 20 kat. hold földet igényeltek a földosztás során, ,,az iskolák részére, gazdasági szakiskolai célokra.

,,m Igen érdekes, hogy körállatorvos előbb (az 1860—70-es években) volt Csurgón, mint körorvos. Később a nagyközség a móri állatorvosi körhöz tartozott. 1906-ban Csurgó újból saját kört létesíthetett volna, ez azonban nagyobb terhet jelentett, mert ha kevesebb község tartozott volna hozzá, az adóalap arányában kizetett százalékos hozzájárulás mindenképpen nagyobb lett volna, mint az addig fizetett járulék. A körállatorvos fizetése ugyanis évi 1200 K, lakáspénze 200 K, fuvarátalánya 300 K lett volna. Ezért a közgyűlés úgy döntött, hogy továbbra is a móri körben marad, sem az esetleges szervezendő bodajki körhöz nem kívántak csatlakozni, sem saját (csurgói) kört nem akartak létesíteni.

200 1881-ben a községi orvos Frank Iván sebész és szülész, a szülésznő Józsa Erzsébet. Az orvosi teendőket évtizedekig Frank Iván uradalmi orvos látta el. 1907-ben mondott le állásáról. Áldozatos munkájáért a közgyűlés jegyzőkönyvileg mondott köszönetet. Mivel uradalmi orvos működött Csurgón, ezért egyik orvosi körhöz sem tartozott. Lemondásával átmeneti állapot alakult ki, amíg az új uradalmi orvossal meg nem egyezett az elöljáróság. A főszolgabíró 1908-ban Kmetykó János bodajki körorvost bízta meg a helyettesítéssel. 6 K napidíjat, 2 K fuvardíjat, 1 K látogatási díjat és 2 K éjszakai látogatási díjat szavazott meg neki a közgyűlés.

2

"

1 1912-ben Fehérvárcsurgót a bodajki orvosi körhöz csatolták. Kmetykó körorvossal úgy egyeztek meg, hogy minden csütörtökön a délelőtti órákban tartja a hivatalos látogatását, ugyanezen a napon Rákhegyet és Sőrédet is sorra veszi. A három községtől útiátalány címén 364 K-t kapott, a kihívást külön kellett megfizetni. Bodajkra Isztimérről került át a körorvosi székhely, bár Isztimér Fehérvárcsurgót kérte meg: együttesen kérelmezzék a körorvosi székhely áthelyezését Csurgóra. Székhelynek ennek ellenére Bodajkot jelölte ki az alispán. Egyúttal elrendelte, hogy Bodajk körorvosi lakást építtessen, amelynek a költségét felerészben Bodajk, felerészben a tagközségek viselték, adóalapjuk szerinti arányban. Bodajk község 3400 K-ért egy házat vett erre a célra. Csurgónak a vételár 15,7%-át kellett befizetnie 1915 áprilisában.

20

'

2 A bodajki körorvost katonai szolgálatra hívták be, úgyhogy 1918 februárjában a közgyűlés a körzethez tartozó összes községhez felhívást intézett, hogy együttesen kérjék a körorvos felmentését. Ugyanis Csák-