Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Kállay István: Fehérvárcsurgó

január és július 1-én befizetnie. Az árverési költségeket és a bélyegilletéket a bérlők közösen viselték."" 1895. október 1-ével életbe léptették az állami anyakönyvezést. A községházán egy új hivatali helyiségre lett volna szükség, azonban a tanácstermen kívül csak a jegyzőnek volt egy szobája. A telek is oly kicsi, hogy ott új épületet (vagy bővítést) építeni nem lehetett. így kapóra jött, hogy a szomszéd Dan György-féle ház és telek eladásra került. A nagyközség az ingatlant 760 Ft-ért megvette. Majd 1898-tól évente 1000 K-t irányzott elő, amit évről évre a takarékba tett. így 1902-re elkezdhették az előmunkálatokat az új községháza felépítéséhez. A Dan-féle házat teljesen lebontották és az ebből nyert (téglát, követ, faanyagot) az új épülethez felhasználták. A tervet és a költségvetést ifj. Róna Ferenc fehérvári építész készítette; a közgyűlés Szigeti Miklós uradalmi tiszttartó szakszerű bírálata alapján elfogadta és az építést 1903 márciusában elrendelte. Az építkezés 8500 K-ba került, ehhez az összeghez még hiányzott 2800 K. Ezt a vadászbérleti alapból vették kölcsön 5% kamatra. Az 1904 áprilisi közgyűlésen már azt jelentette a jegyző, hogy az előző évben felépült községháza épülete kiszáradt, a költözésre készen áll, de az új jegyzői szobába, az anyakönyvi szobába és a tanácsterembe még új bútorokat kellett beszerezni.

m Az 1906 decemberi közgyűlésen Keresztes Sándor községi bíró indítványozta, hogy Hübner Hugó kocsmárostól vonják meg a zárórahosszabbítási engedélyt, mivel a fiatalság körében több ízben éjszakai verekedésre, csend- és rendháborításra került sor. Ezért a képviselőtestület, a fiatalság testi épségének megóvása és a közrend érdekében egyhangúlag visszavonta a zárórahosszabbítási engedélyt.

J8! Az 1911 májusi közgyűlés Várady János segédjegyzőnek évi 100 K lakbérjárulékot szavazott meg. A segédjegyzői állás 1914-től betöltetelen volt.

18

'

1

' A. közélelmezés már 1915 tavaszán akadozott. Ezért megyei rendeletekkel kötelezték a nagyközséget, hogy a szükséges lisztkészletet biztosítsa. Ezért 1915 márciusában a közgyűlés kimondta, hogy minden család jelentse be a lisztszükségletét. A községben talált gabonát az elöljáróság lefoglalta és átadta a kereskedőknek, akik 6 fillér kg-kénti haszonnal adhatták el. Ez azonban nem sok eredménnyel járt, mert mindössze 24 q gabonát tudtak ily módon összeszedni, a szükséglet (amit a vármegyének is bejelentettek) pedig 30 q búza, 30 q rozs, 7,5 q árpa és 52 q tengeri lett volna. A megye úgy rendelkezett, hogy a búzát, a rozsot Nagyatádról, az árpát a székesfehérvári járásból, a tengerit a móri járásból utalja ki az ott lefoglalt készletekből. Végül a csákvári gőzmalomból is kaptak a csurgóiak lisztet. A községben összeszedett 24 q búzát az alispán a nagyközség közélelmezési céljaira engedte át. A gabona és a liszt vásárlásához szükséges nagy összegeket az elöljáróság a székesfehérvári takarékpénztártól vette kölcsön.

183 A nagyközség rendezésével 1902-ben találkoztunk először: a júliusi közgyűlésen Kayos István jegyző arról számolt be, hogy a földművelésügyi minisztérium 150 K államsegélyt helyez kilátásba azon községeknek, amelyek 6 hold kopár, vagy vízmosásos területet befásítanak. A képviselőtestület a fásítást napszámmunkával elhatározta a telkesek tehénlegelőjén (a már megkezdett helyen.)

180 Az 1903 januári közgyűlés, ugyancsak a jegyző javaslatára elrendelte, hogy a jegyzői laktól a községi kocsma előtt a mészárszékig vezető utat 18' 275