Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Kállay István: Fehérvárcsurgó

Központi Tisztség Pest Nagykároly Titkár-ügyész Főszámvevő Főpénztárnok írnok Iktató Nagykárolyi kerület Orosházi kerület Debrői kerület Tisztség Tisztség _ Tisztség Orosháza Mácsa Debrő Csurgó Sőreg Nagykároly Nyírbátor Béltelek Kéc Muzsaly A csurgói uradalom 3595 580/1200 kat. hold volt. A gróf szép könyvtárat rendezett be, 1854-ben könyvtárnoka Bandovszky József.

16

'

1 A Károlyi család birtokviszonyaiban jelentős változást hozott 1877. november 9-én gróf Károlyi György halála. Fiai — Gyula, Viktor, István, Tibor — november 18-án családülésre gyűltek össze a további teendők megbeszélésére. Az 1878. december 12-i családülésen pedig már a hagyaték felosztása került napirendre. Az alföldi javakból 31 925 (4 156 628 Ft), a felföldiekből 32 576 kat. hold szántó és 18 033 kat. hold erdő (3 194 302 Ft), valamint a budapesti házak 200 000 Ft értékben estek a divisio alá.

105 Nem hívták meg a családülésre és nem örökölt a család fekete báránya, Károlyi Gábor (1841—1895), Kossuth híve, Türr és Klapka olaszországi magyar légiójának tagja, 1887-től Székesfehérvár városi függetlenségi párti képviselő. Apjával először 1869-ben az adósságai miatt, majd később egy polgári származású nővel kötött házassága miatt hasonlott meg. Apja e két okból kifolyólag végrendeletében (1877) kitagadta.

1

™ A csurgói uradalmat, amely után az örökösök 1878-ban 80 000 Ft földhitelintézeti kölcsöntartozást fizettek ki, gróf Károlyi Gyula kapta. Az uradalom élén tiszttartó állt, tisztikara: ügyvéd, orvos, ispán, írnok, erdész, valamint a keresztesi ispán. Az uradalom fizette a csurgói tanítót, a bodajki postamestert és állomásfőnököt.

107 Gróf Károlyi Gyula fia volt Károlyi József (1848—1934), akinek gazdaságában már a svájci (szimentáli, berni) fajták voltak többségben. 1899ből ismerjük Nagy András béresgazda, aki már 36 éve szolgált, és Nyári András aratómunkás (aki már 42 éve szolgált) nevét.

108 Gróf Károlyi József a XX. század első évtizedében függetlenségi politikusként tűnt fel. 1917-ben az Esterházy-kormány nevezte ki Fejér vármegye és Székesfehérvár város főispánjává. Ezt a tisztséget 1918. npvember 22-ig viselte.

109 Az elnyomó apparátus tartásának költségeit az 1850-es években Csurgó is viselte. 1854-ben pl. 227 Ft-ot fizetett a zsandárság szállására és élelmezésére. 1860-ban vármegyei bizottmány tagja lett gróf Károlyi György, Szikra Mihály bíró, Moharos István jegyző és Juhász József. A következő