Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)
Községtörténeti tanulmányok - Záborszky Miklós: Érd
közé (magát a tantermet is cselédlakásból alakították át). A tanítólakások cselédlakásnak is alig felelnek meg. A minisztérium csak 4000 P államsegélyt ad, a többi Halápit terheli. 1941-ben Halápi bejelenti, hogy csak 3000 P-t ad, és a kultuszminisztériumtól 8000 P-t kér. Halápi a nagyobb arányú hozzájárulás ellen azzal tiltakozik, hogy az iskolába járó gyerekek fele nem az ő birtokáról jár az iskolába. A tanító még 1941-ben sem óhajtja a VII. osztályt megnyitni. Arra hivatkozik, hogy a tanulók munkaerejére a szülőknek is szükségük van, és a tanulók gyengén tápláltak. Ennek ellenére a főigazgatóság rendeletére mégis kénytelenek a VII. osztályt is beindítani. Jellemzők az iskola helyzetére az 1942. évi téli jelentések. A január 27-i vihar miatt nincs tanítás. Előreláthatólag február 9-ig kezdik meg a tanítást, ha a szülők elengedik a gyermekeket. Január 27-én az elvirai gyermekeket a hóvihar miatt a Halápi-majorban kellett tartani, a szülőknél kellett egy napig elhelyezni őket. Az uradalom raktára kiürült, eddig nem lehetett tudni, mikor lehet tanítani. 1939-ben meg kell indítani az iparitanuló-képzést is (68 fiút és 10 lányt kellett ide beiskolázni). 1934—35-ben a 131 tanuló beíratási díját sem tudják befizetni. Ugyanebben az évben a közigazgatási bizottság tiltakozik az ellen, hogy az iskolai mulasztások miatt kirótt bírságpénzek lanyhán folynak be. 162 közül 11-et tudtak csak behajtani. 31 * Az iskolaügyet teljes mértékben elhanyagolták. A gyors ütemben fejlődő falu képtelen a fokozódó igényekkel lépést tartani. Az iskolák túlzsúfoltak, felszerelésükre, új épületek építésére, tanárok fizetésére pénz nincs. A szülők rendkívül rossz körülmények közt élnek. Mindennek eredménye az, hogy még a 6. osztályig sem jut el a* tanulók jelentékeny része, a 7—8. osztályokat csak 1940 után próbálják megnyitni legtöbb helyen. Mielőtt lezárnánk a kapitalista kort, tekintsük át a korszak lakóépületeinek építőanyagát és a fedélhéj anyagát. 327 építőanyag fedélhéj kő v. tégla, lakos év tégla vályog s ? r v- cserép zsindely n V- össz. jut v.sár valvo § ^zsup h ^ zra 1869. 9*0 32 349 471 6^5 19,3 6,7 74,0 1900. 87 273 193~ 54 138 361 553 6,3 % 15,7 49,3 34,3 9,7 24,9 65,2 1910. 93 363 129 104 175 306 585 6,8 % 15,8 62,0 22,0 17,7 29,9 52,3 1920. 119 226 221 183 152 271 606 6,6 % 19,8 43,8 36,1 30,1 25,0 4 4,7 _____ 1930. 273 475 283 724 75 233 1032 5,5 % 26,4 46,0 27,4 70,1 7,0 22,5 A feljebb közölt adatokból is látszik, hogy a lakásviszonyok alig-alig javultak. A kő- és téglaházak aránya csak 1920 és 30 közt javult valamit. Az egy házra jutó lakók száma is csak 1920 és 30 között javult, de ott se lényegesen, 1910-ig kimondottan romlik.
