Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Záborszky Miklós: Érd

A jobb lakóhely egyedül a fedélhéj anyagának javulásában látszik, bár a Budapest határához közel eső helységben még 1930-ban is a házak 22,5 % -a zsupf edelű! A második világháború szenvedéseiből a község újra kivette a részét. Sajnos a község környékén dúló harcok története még nincs kellő mértékben feldolgozva. Tudjuk, hogy a nyilasuralom kezdetétől sokan bujkáltak, így Szilágyi Lajos érd-parkvárosi tanítóval együtt a Dischka-féle villában Dobozy Imre író is. Esténként „beszivárogtak" a faluba friss hírekért és tartották a kapcsolatot a falusiakkal is.

328 A falu környékén már december 8-án megkezdődtek a harcok, de csak 24-én szabadult fel az, és a környéken február 12-ig folynak a harcok.

329 A visszavonuló német csapatok felrobbantották a vasúti állomást és a Zámori-patakon csak farönkökből álló híd biztosította az átkelést.

330 Fokozta a nehézségeket, hogy a szovjet katonai parancsnokság január 8-án kénytelen volt 3000 férfit a községből elszállítani.

331 A felszabadulás után Dobozy Imre, Szilágyi Lajos megjelentek Bojcov szovjet őrnagy előtt, aki rájuk bízta a rend fenntartásának megszervezését. Ők kezdtek hozzá a párt és az oktatás megszervezéséhez is.

332 1945. április 30-án 35 pár ló, 18 pár ökör, 5 db traktor maradt meg. A határbeli szántóterületen őszi gabona 975 kh, tavaszi gabona 320 kh, egyéb 1510 kat. holdon

339 terem. Bevetetlen terület 300 k. hold. 1945. április 30-án Kovács István vezető jegyző és Szentirmay János bíró működnek, mind a kettőt már 1945 tavaszán választották, de a demokratikus pártok még nem kezdték el működésüket, bár a község kereskedői egyesületbe tömörültek és Tolna megyébe küldték őket. A jelentés szerint az első csoport „jó eredménnyel" tért vissza.

334 A május 23-i jelentés szerint az összes szántóterület 3160 kh, őszi vetés 1340 kh, tavaszi vetés 1622 kh. összes megmunkált szántóföld 2962, bevetetlen 198 kh. A megmunkálatlan területeket a hónap végéig megmunkálják. Köles és tengeri kerül bele.

335 Ugyancsak 1945 tavaszán (április 30-án) jelentik, hogy az 1944. november 1-én 20 952 fős lakosság 17 856-ra fogyott. Teljesen lakhatatlan 83 ház, javítással lakhatóvá tehető 220. A községben 4200 használható ház van. Az állatállomány: szarvasmarha 69, ló 153, sertés, 77 db, de csak 1141 fő elátott, az ellátatlanok száma 16 715. A demokratikus szervezetek közt az egyik legelső a MADISZ, mely 150 tagú szervezetet alkot már tavasszal.

330 A községben az NB saját hatáskörében igazolóbizottságot állít fel, amely működését megkezdi, és határozatokat is hozott. A főispán az igazolóbizottságot azonnal feloszlatta, és kijelentette, hogy az igazolóbizottság felállítása kizárólag a megye első tisztviselőinek joga, és egyébként is megyei és járási igazolóbizottságokat állított fel.

337 Közben a földbirtokreform is megkezdődik. 2742 kh és 1000 D-öl volt a földalap. Nagyobb részét megváltással szerezték meg a Földigénylő Bizottság (Széchényi Bertalan 294 és fél, Stühmer Géza 293 és fél, Halápi Oszkár 643, Halápi János 240, Halápi Lászlóné 295, Schmicdhojjer József 113 kh, valamint több kisbirtok területét). Érden négy lelkészség működött. Ezeknek 400 kh-at igényelt a püspökség. Az érdi lelkészségek közül kettőnek 65 kh földje volt már koráb-