Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Záborszky Miklós: Érd

mögött természetesen csaknem ugyanaz az ok rejtezik, mint a vasutasok esetében, az olcsó megélhetés. A kiegyezés utáni első években a helység politikai élete is úgy folyik, mint a legtöbb faluban. 1867. szeptember 4-én a szolgabíró jelenti, hogy Niedermann Ferencet választják meg jegyzőnek.

244 Rendkívül bizonytalan közállapotokról tanúskodik az a levél, mely szerint „ott az utcán való pisztolylövés borúra-derűre gyakoroltatik a köznép által", s ennek eltiltására a megyei hatóság intézkedését kéri.

245 1881-ben a község már 1 magánorvossal, gyógyszertárral, uradalmi orvossal, községi szülésznővel, továbbá 3 magánszülésznővel rendelkezik. Érd — az egykori mezőváros — szervezetét 1888. október 1-én foglalják írásba. Érd ekkor nagyközség. A község képviselő-testülete 32 személyből áll. 16 virilistából és 16 választottból. A községi pótadó 20%-ot nem haladhatja meg. A letelepülési díj 5 Forint (100 forinton felüli jövedelem esetén ennek kétszeresét a községi szegénypénztárba fizetik). Az elöljáróság tagjai: 8 esküdt, bíró, jegyző, törvénybíró, közgyám, pénztárnok, körorvos, árvapénztári pénztárnok, árvapénztári ellenőr és könyvvezető. Segédszemélyzet, segédjegyző, írnok, végrehajtó, állatorvos, 1 szülésznő, 2 kisbíró, 2 éjjeliőr. A községi végrehajtó a bíró és a jegyző által neveztetik ki, s ezek bocsáthatják el. Fizetése a törvény által meghatározott végrehajtási költség, de ezt 300 Forintra egészítik ki. A bíró 150 forint, a közgyám 50 forint, a pénztárnok 60 forint, az adópénztárnok 60 forint fizetést kap. A körorvos Batáéval közös, fizetése 240 forint. A segédjegyző fizetése 300 forint, a szülésznőé 25 forint, a kisbíróé 25 forint, az éjjeliőröké összesen 115 forint.

246 A rendeletet rövidesen módosítják, 1890-ben a végrehajtó helyét a másodjegyző foglalja el.

247 1907-ben 4 éjjeliőr javadalma 240 korona. A község 1883-ban két csendőrőrsöt bír.

2

"'

18 Gyakoriak a különböző visszaélések is. 1884-ben fegyelmi indul a jegyző ellen. 1871-ben a bíró Kovács Gergely „törvénytelenségeket halmozott fel" és ezért sokan jogtalan előnyre tettek szert. 53 aláírást gyűjtenek össze a feljelentők, és azzal vádolják a bírót elsősorban, hogy olyanok is szavaztak a képviselőtestületben, akiknek nem is volt szavazati joguk. 1886-ban újabb fegyelmi indul az elöljáróság ellen. 1894-ben a bíróválasztást a község egyes lakói megpróbálják megsemmisíteni.

249 1897. március 20-a előtt tragikus és jellemző esemény történt a községben. Hangyási József érdi lakostól megszökött Kuznel Mária cselédlány, mert rosszul bántak vele. Hangyási csendőröket köldött érte, akik a lányt visszahozták. Azonban két nap múlva ismét megszökött. Gazdája ekkor már nem küldött érte, hanem Kuznel Mária maga jött el a cselédkönyvéért testvérével. Gazdája nem adta oda a könyvét, hanem megmondta neki, hogy ha nem áll vissza szolgálatába, akkor ismét csendőrökkel hozatja visssza. A leány azt annyira szívére vette, hogy amikor hazament, egy csomó kénes gyufát áztatott vízbe és megitta. Néhány óra múlva kínok közt meghalt.

250 A történet jellemző akkor is, ha máshol éppúgy megtörténhetett volna az országban, mint Érden. Érden 1892. március 28-án 168, 1913. szeptemberben 312 (köztük 112 munkás) választásra jogosult élt.

251 A helyi választási csatákról jellemző adat: 1896-ban Zimándy Ignác törökbálinti plébános a képviselőjelölt. Zimándy szeptember 23-án ünne-